Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

ezred őrnagya, Arad vármegyében 10000 forintot meghaladó értékű földterület birtokosa. Andrássy István gróf Török Esztert vette feleségül, aki azonban a szentszék előtt elvált tőle.39 A szegedi filozófiai fakultást 1745-ben végezte el. A bécsi egyetem logista osztályának hallgatója, 1746-ban baccalaureatus volt.40 Andrássy István hivatali pályafutását a tiszántúli kerületi tábla ülnökeként kezdte, ebben a minőségben több éven át működött (1757).41 Érdemei alapján 1769-ben felvételt nyert a magyar királyi helytartótanács tanácsosai sorába. 1776-ig töltötte be ezt a posztot.42 Mint tanácsos Bács, Csongrád, Csanád, Arad, Békés, Bihar és Szatmár vármegyékbe kirendelt királyi commissariusként járt el. Feladatul kapta, hogy az úrbérrendezés bevezetésére vonatkozó szabályozások végrehajtását felügyelje, és megköny- nyítse a gyakorlatba való átültetésüket. Békési kinevezését 1770. február 1-jén bocsátotta ki a helytartótanács, megbízatása március elejétől vette kezdetét.43 Eredményes működése elismeréseként 1773-ban a Szent István-rend középkeresztjével tüntette ki az uralkodó.44 A helytartótanácsi tanácsosság mellett a magyar királyi udvari kancellária tanácsosa lett, majd Mária Terézia 1776. január 26-i legfelsőbb elhatározása nyomán a Harruckern Ferenc halálával megüresedett Békés vármegyei főispáni méltóságot nyerte el mint a főispáni hivatal adminisztrátora. A megye közönsége 1776. március 8-án értesült a kinevezésről, a beiktatási ceremóniára április 17-én Szarvason kerítettek sort.45

Andrássy István igen rövid ideig állt Békés élén, mivel még 1776-ban Máramaros vármegye főispánjává nevezte ki Mária Terézia. A november 29-i 5855. sz. leirat értelmében az Andrássy áthelyezésével üresen álló Békés vármegyei főispánságra - főispáni adminisztrátori címmel - gróf Zichy Ferencet jelölte ki a királynő. Andrássynak a megye közönségéhez intézett lemondó levele (Bécs, 1777. február 8.) ugyanezt tudatta a rendekkel.46 Andrássy István haláláig volt Máramaros első embere, ám Somogyi Zsigmond szerint erélytelen, gyengekezű főispán volt, helyette inkább a megye „értelmesb tisztviselői vitték a kormányzást”.47

Andrásy Ignác (*1809-1812 k., Zsáka - 1T882. május 27., Gyula)

Görög nem egyesült vallású. Andrásy György (1T829 e.) kereskedő fia. Apja halála után anyja, Katalin lett a gyámja. Nuszbek Mihály gyulai kőművesmester és Müller Barbara lányával, Borbálával (1817-1897) kötött házasságot. Gyermekeik: László (1842 k.-1849), Mária (1845 k.-1847), Mária Karolina (*1849), Karolina (1851 k.-1852), Gyula. Lányuk, Mária 1897-ben Salczer Nándor felesége volt.48

Andrásy Ignác 1840-ben nemesedési ügyét kívánta előmozdítani.49

1829-1830-ban a mezőberényi gimnázium tanulója volt. 1832. december 18-án a vármegyei kancelláriába gyakorlatra felvették, az esküt még ezen a napon letette. A főispán

1833. június 4-én fizetéses írnoknak nevezte ki, illetményét június 24-től folyósították. Az 1837. április 18-i tisztújítás alkalmával a csabai járás bátorságra ügyelő biztosává (18371840) választották meg. 1840-ben megvesztegetéssel vádolták és a gyanúsítottak kegyetlen bántalmazása miatt indítottak vizsgálatot ellene. Adósságokat halmozott fel, valamint a kézre kerített jószágok után jogosulatlan jutalmat követelt a tulajdonosoktól. Felrótták

39 Karácsonyi, 3. köt., 1896.168-169. p.; Márki, 1895. 658. p.; Somogyi, 1889. 284. p.; kgy. ir. 538/1792.

40 Kiss, 2000. 49. p.

41 Kgy. jkv. 16/1757,43/1776.

42 Ember, 1940. 202. p. A helytartótanácsi tanácsosságot 1760-tól 1770-ig datálja: Nagy, 1. köt., 1857. 41. p.; Márki, 1895. 658. p.

43 Kgy. jkv. 43/1776; kgy. ir. 35/1770.

44 Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 17. p.

45 Kgy. ir. 43/1776, 58/1776; kgy. jkv. 43/1776,45/1776.

46 Kgy. jkv. 1/1777; kgy. ir. 30/1777, 84/1777; SZML IV. A. 501. a. 15/1777. ápr. 28.

47 Somogyi, 1889. 284. p.

48 BML IV. 426. Orosháza, r. kát. kér. akv. 1849. dec. 23.; uo., hal. akv. 1847. júl. 5., 1849. júl. 13.; uo., Magyargyula, gör. kel. hal. akv. 1882. máj. 27.; MOL X 5311. Orosháza, r. kát. hal. akv. 17/1852; RKP, Gyula, kér. akv. 1817. okt. 2.; BML XXXIII. 1. Gyula, hal. akv. 122/1897; Békés, 29. (1897. márc. 21.) 12. p. 3.; BML Vili. 54. 26. köt. 622. sz.; BML IV. A. 4. c. 498/1837, 48/1840, 94/1840.

49 BML IV. A. 4. a. 476/1840.

208