Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Ábrahám Lukács 1822-ben Merza Annával (tl824), 1825-ben Veres Annával (11840) kötött házasságot. Jugovich József kétegyházi esküdt 1839. július 1-jétől saját tiszti hajdújának (1839-1841) fogadta fel. Állása 1841. május 1. előtt szűnt meg.1 Ábrányi Mihály Ábrányi Mihály, Békés város bírája (1717) 1715-ben nemesnek vallotta magát, de származá­sát kétségbevonhatatlanul nem tudta igazolni. Békés vármegyei esküdt (1717).2 Adorján Mihály Praetorialis katona (1807). A főispán 1807. évi elhatározása nyomán nyerte el állását, fizeté­sét 1807. december 16-tól folyósították.3 Ágoston János (*1787. április 26., Nagykároly - tl863. június 28., Veszprém) Filozófiai tanulmányait a győri akadémián, a teológiát a nagyváradi egyházmegye növendé­keként a pesti egyetemen végezte. 1810-ben pappá szentelték. Egy évig a gyulafehérvári Bat­thyány csillagvizsgáló intézet segédcsillagásza volt, de szembetegsége miatt visszatért egy­házmegyéjébe. 1812-től Zilahon, majd Gyulán lett káplán, 1816-ban Békésszentandráson plébános. 1832-ben nyugdíjazták, Pestre költözött. írásait a korabeli lapok közölték. A főispán 1818. szeptember 22-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki. Az esküt 1818. november 15-én tette le.4 Aichmaier József Fejér megyei lakos (1842). Gróf Károlyi György 1842. május 17-én Békés vármegye táblabí­rájává nevezte ki.5 Aitenpichler János György Katonai seborvos volt. Békés vármegye 1750. november 3-án fogadta fel chirurgusának.6 Albert József Gyulai származású. Gyulai lakos (1829). 1829-ben a csabai járás Komlósra újonnan felfogadott persecutora volt. Részegeskedett, káromkodott, visszaélt a pénzben - és nem természetben, abrakban - felvett lóporcióval. 1829. október 31. előtt fegyverével együtt önkényesen elhagyta stációját.7 Almássy Dániel (*1716 k. - 11782. február 1., Endrőd) Nemesi származású, római katolikus vallású. Almássy Márton Békés vármegyei alispán fia. 1743. június 20-án Békés vármegyei esküdtnek (1743-1744) nevezték ki, a hivatali esküt még ez alkalommal letette. Helyettes szolgabíró (1744-1751) volt. 1750 májusától szolgá­lati helye Körösladány lett. A főispán 1754. április 18-án, Thorma József főszolgabíró halá­la után, modo provisorio a főszolgabírói teendők elvégzésével bízta meg. Lemondó levele 1781-ben kelt.8 1 RKP, Gyula, hal. akv. 1824. jún. 3., 1840. nov. 11.; BML IV. A. 4. a. 616/1839, 911/1840, 368/1841. 2 Haan, 1883. 79. p.; Karácsonyi, 3. köt., 1896. 16. p. 3 Kgy. jkv. 1292/1807. 4 Kgy. jkv. 1473/1818, 1489/1818; MKL, 1. köt., 1993. 83. p. 5 Kgy. jkv. 858/1842. 6 Kgy. jkv. 140/1750. 7 BML1V. A. 4. c. 254/1829, 267/1829. 8 Kgy. ir. 51/1754, 92/1781; kgy. jkv. 181/1741, 153/1743, 128/1744, 185/1744, 56/1750, 126/1751, 51/1754; MÓL X 5287. Endrőd, r. kát. hal. akv. 1782. febr. 1. 203

Next

/
Thumbnails
Contents