Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

A magyar archontológiai és prozopográfiai kutatás múltja és jelenlegi állása, különös tekintettel a vármegyékre. Historiográfiai áttekintés - Megyei archontológiai kutatások (kutatási irányok, módszerek)

feldolgozó munkának köszönhetően a Hajdúkerületet és Hajdú, valamint az Esztergom és Heves megyét érintő eredmények is kecsegtetőek.27 Külön említést érdemel a Zala Megyei Levéltár gondozásában 2000-ben megjelent, a vármegye legfontosabb választott és kinevezett központi és járási tisztségviselőinek, valamint az 1848 előtt megválasztott országgyűlési követeinek teljességre törekvő cím- és névtára (1138-2000). A maga nemében egyedülálló kötetet a megyei közigazgatás, illetve az önkormányzati igazgatás történetét, a területi változásokat, a tisztségviselők feladat- és hatáskörét ismertető hivataltörténeti rész vezeti be, amit a korszakok szerint tagolt archontológiai adatsorok követnek. A könyvet záró névtár felöleli - a tisztség megnevezésével - valamennyi tisztviselő szolgálati idejét.28

Havassy Péter általánosságban kívánta ráirányítani a figyelmet a magyar világi archontológiára. A Levéltári Szemlében közzétett cikke betekintést adott a hazai kutatások történetébe, emellett módszertani kérdéseket is taglalt, számba vette a lehetséges forrásokat, valamint a jelzett témában megjelent kiadványokat. Közölte az országos, illetve a több megyével foglalkozó archontológiai művek jegyzékét, amit a vármegyék szerinti bontásban összeállított bibliográfia követett.29 Kovács Ágnes az archontológiai adatsorok társadalomtörténeti hasznosítására hívta fel a figyelmet.30

1994-ben jelent meg Fallenbüchl Zoltán Magyarország főispánjai 1526-1848. címet viselő írása, amely bevezetésként röviden vázolta a főispáni állás múltbeli fejlődését a Szent István-kori előzményektől egészen az intézmény fennállásáig. Helyet kaptak benne a történelmi Magyarország mellett az erdélyi és a horvát-szlavónországi vármegyék első emberei is. Elsődleges forrásául Lendvay Márton Ignác nyugalmazott magyar királyi tanácsos Catalogus comitum comitatuuma szolgált, amely azonban nem minden megyére terjedt ki. Lendvay megküldhette munkáját az érintett vármegyéknek, sőt az sem kizárt, hogy éppen azok megbízásából dolgozott. Fallenbüchl a Cataloguson kívül kiterjedt könyvészeti és saját levéltári kutatással tette teljessé összeállítását, amely egyes esetekben a kinevezés, felmentés vagy akár a halálozás napi dátumának a felderítését is magába foglalta.31

A vármegyei tisztikar - általában az esküdtekkel bezáródó - névjegyzéke mellett néhány esetben külön archontológiai összeállítás készült a levéltárnokokról32 és a szegődményes szaktisztviselőkről (orvos, bába, mérnök) is. Különösen ígéretesek a megyei főorvosok működését érintő orvostörténeti kutatások,33 s jól használható a vármegyék, szabad királyi- és bányavárosok 1794-1796. évre vonatkozó magyar orvosi névtára.34 Ismertté vált Tolna megye XVIII. századi egészségügyi alkalmazottainak a névsora, valamint - Krász Lilla helytartótanácsi levéltári kutatásaiból - a XVIII. század végi megyei bábanévjegyzékek sorozata.35 A vármegyei szaktisztviselők között számon tartott tiszti mérnökök összeállítása (XIX. század első fele) Somogyból áll rendelkezésre.36

1995.; uő., 2000.; uő„ 2006. L. még: Zemplén megye-. Komporday, 2005.

27 Esztergom megye: Kántor, 1999.; uő., 2003. Hajdúkerület és Hajdú megye: Radics, 1980. Heves megye: Heves megye, 2000.

28 Zala megye, 2000. A Zala megyei archontológia közel két évtizedes csoportos kutatómunka eredménye. Turbuly, 1986.; uő., 1994.; Halász, 1986.; Molnár 1989.; uő., 2001.; uő., 2002.; Degré, 1983. A Zala megye archontológiája 1138-2000. szakmai körökben is kedvező, elismerő fogadtatásra talált: Horváth, 2001.; Sohajda, 2001.; Pálffy-Soós, 2001.; Bariska, 2001.; Sunkó, 2002. A kutatás a kötet megjelenésével nem zárult le, kiegészítő adatközlések a későbbiekben is jelentek meg. Bilkei, 2004.

29 Havassy, 1987. 27. p.

30 Kovács, 2000. 67-83. p.

31 Fallenbüchl, 1994. 24-25. p.; Pálffy, 1995. 99-111. p.

32 Merényi-Metzger, 1999.; Dobos, 1999.

33 Natter-Nád, 1964.; Bencze, 1965.; Weszprémi, 1970.; Gyarmati, 1988.; Hausel, 1989.

34 A névtár a Decsy Sámuel-féle Magyar álmának feldolgozásának eredménye. A vármegyei, szabad királyi- és bányavárosi főorvosok, járási sebészek mellett ismerteti négy törvényhatóság (Moson, Sopron, Vas megye, Jászkun kerület) bábanévsorát, az ugocsai és soproni megyei gyógyszerész és a gömöri állatorvos nevét. Kiss, 1991-1992.

35 Fazekas, 1975.; Károly, 2000.; Krász, 2000.; uő., 2003.

36 Bencze, 1996.; uő., 1998.

15