Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 3. Agrárviszonyok a 18. század végig

Füzesgyarmat 300 93 16 4% Körösladany 243 61 31 10% Köröstarcsa 195 114 34 Magyargyula 536 470 145 49 V

8 Mezőberény 479 304 35 9 Németgyula 226 228 — 2 Orosháza 389 302 161 13 V

8 Öcsöd 259 149 74 5 7 8 Szarvas 644 554 251 11 Szeghalom 338 109 46 9 7 8 Székudvar 376 58 26 Szentes 585 627 286 28 7

8 Szentmárton 137 13 — 3 7 8 Vésztő 156 131 24 Összesen 7234 4403 1588 Megoszlás 54,70% 33,30% 12,00% Az átadáskor készült összesítésből látszik, hogy a Harruckern-birtokon a 18. század végén kb. az úrbéresek fele jobbágy, másik fele zsellér volt. A zselléresedés folyamata jobban előrehaladt, mint az ország más területein, sőt a Bihar megyei átlagot is meghaladta. 30. táblázat A gyulai uradalom majorsági területei (1797) település neve szántó erdő, bozót kaszáló maradványföld (magyar hold) (magyar hold) (magyar hold) (magyar hold) Békés 10 261 7

8 516 Csaba 352 Doboz 4 526 V

8 2103 7

8 96 Elek 38 Endrőd 168 168 Füzesgyarmat 112 Gyoma 224 Körösladany 1 020 52+?

119 Köröstarcsa 112 Magyargyula 4 070 7

8 233 Mezőberény 108 Németgyula 39 V

8 1013 7

8 1729 7

8 Orosháza 256 V

8 Szarvas 224 — — — 119 Nem az erdő nagyságát, hanem a kitermelt fa mennyiségét adták meg.