Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 3. Agrárviszonyok a 18. század végig

Öcsöd 1748 1 836 2 231 Szarvas 781 1 343 2 030 Szeghalom 1058 1 406 1 797 Szentandrás 179 454 1 285 Tótkomlós - - 542 Vári - - Vésztő - - Összesen 9338 11 974 1 6 985 Mint a táblázatból kiderül, az állatállomány valamennyi fajtánál növekedett a megye településein. Az ökrök száma leginkább Csabán és Szarvason nőtt dinamikusan, míg Gyulán 1747-ben visszaesés volt. A tehenek, borjak száma Csabán, Békésen Szarvason 1752-re emelkedett a legmagasabbra, de emelkedés tapasztalható Mezőberényben, Endrődön, Gyomán, Szentandráson is. 1752ben a legtöbb sertést Békésen tartották, azonban számuk 1744-hez képest csökkent. Dinamikus fejlődés volt Csabán, Gyomán, Körösladányban, Mezőberényben, Szarvason, Szentandráson, Tárcsán, jelentős csökkenéssel Füzesgyarmaton és Szeghalomban, két Sárrét-széli településen találkozunk. A juhászat területén tovább erősödtek a korábban kialakult centrumok: Öcsöd, Szarvas, Csaba, Békés, Füzesgyarmat, Szeghalom stb. Utóbbi kettőben a juhok a sertéseket szorították ki a legelőkről. A koncentrálódást igazolják a gyulai Harruckern-uradalom bárányokkal kapcsolatos összeírásai is az 1770-es, 1780as évekből. 28. táblázat A gyulai uradalom úrbéreseinek juhállománya (1773—1789) település neve 1773 1774 1788 1789 Békés 2637 4254 3711 3479 Csaba 2773 3994 3600 3878 Doboz — 710 80 Elek p ? ? ? Endrőd 1701 2036 4750 3754 Füzesgyarmat 1477 1802 1164 1399 Gyoma 1831 2875 3986 2862 Gyula ? 3080 3192 3258 Körösladany 1485 1845 1664 1515 Mezőberény 1994 2937 2868 1974 116 Leiszt, 1989. 140-141. p.