Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 3. Agrárviszonyok a 18. század végig

Öcsöd Szarvas Szeghalom Szentandrás Tótkomlós Vári Vésztő 13 21% 10

6

/

o 2% 3 V, H 8 32 V 4 6 Összesen 225 -V, 3i4 2

L 4 80 Békés megyében az ártéri szántókon elsődleges cél a lakosság ellátásában nélkülözhetetlen kenyérgabona termelése volt. A megye egészében a búza mennyisége a 18. század közepén emelkedő tendenciát mutat. Különösen dinamikus fejlődés volt Békésen, Csabán, Szarvason és Kétegyházán, amely uradalmi központ volt az Andrássyak birtokában. A Harruckern család központjában, Gyulán viszont visszaesés tapasztalható. Hasonló a helyzet az állatok takarmányozására szolgáló zabbal és árpával is, bár e növények vetésterülete Gyulán is növekedett. A köles és kukorica esetében mindenütt csökkenéssel találkozunk: a köles, mint a gabona pótlására szolgáló növény vesztett jelentőségéből, és a kukorica még nem volt általános minden településen.

111 A kilenced összeírásokból a gyulai uradalomban a kerti vetemények széles skálája ismerhető meg az úrbérrendezés előtti időszakból.

112 1759-1760ban a csabaiak virágos kendert, makk-kendert, kukoricát, lencsét, csicseri borsót, zabot, dohányt, káposztát termeltek és adtak belőle a földesúrnak járulékot. Gyulán ezekben az években a kertekben kender, káposzta, dohány, répa, Békésen kender, káposzta, fokhagyma, vöröshagyma, Dobozon kender, káposzta, fokhagyma, dohány, vöröshagyma, Szarvason lencse, borsó, bab, kender termett.

113 1770-ben, az úrbéri investigatiók szerint a Harruckern-uradalom valamennyi településén (19 falu és mezőváros) adóztak a len és kender, Orosháza és Székudvar kivételével a káposzta után. Dohánytermelés folyt Békés, Csaba, Doboz, Gyula, Körösladany, Szarvas, Szeghalom, Vésztő, kisebb mennyiségben Berény, Elek, Endrőd, Köröstarcsa határában. Borsót ültettek Békésen, Csabán, Dobozon, Endrődön, Gyomán, Gyulán, Gyulaváriban, Öcsödön, Szarvason, Vésztőn, valamint az Arad megyei Eleken. Vésztő és Körösladany kivételével lencse is volt mindenhol az uradalom Békés megyei településein.

114 A szőlőterület az úrbérrendezésig az alábbiak szerint növekedett: 111 Leiszt, 1989. 145. p. 112 Az urbárium értelmében a kerti vetemények után nem volt kilenced, korábban viszont a földesúr ezt előírhatta. 113 MOL P 418. 24. csomó, Kilenced összeírás 1759-1761. 114 MOL P 418. 24. csomó, Kilenced összeírás 1770.