Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 3. Agrárviszonyok a 18. század végig

tényezők befolyásolták. A jó adottságokkal rendelkező délnyugati részen nem ismerték a nyomásrendszert. A települések határában lévő földeket még a pusztákkal is növelték, ami lehetővé tette a szállások, később a tanyák kialakulását (Békés, Csaba, Endrőd, Gyoma, Orosháza, Öcsöd, Szarvas, Szentandrás). Egy nyomás volt Doboz, Körösladany,Tárcsa,Tótkomlós határában. Újraosztásra csak az árvizek miatt került sor, ha elöntötte az előzőleg kijelölt földet. Dobozon és Körösladányban ilyen meggondolásból a kaszálókat évente újraosztották. Két nyomást alkalmaztak Berény, Gyulavári, Kétegyháza, Magyar- és Németgyula, Vésztő lakói. Kétegyházán és Vésztőn évente újraosztották a földeket, a többi faluban hosszú ideig egy-egy jobbágycsalád használatában voltak. A vésztőiek egyik fordulója saját határukban volt, a másik Mágor pusztán, amire példát Bihar megyében Papmegyer esetében is láttunk. Az árvízveszélynek kitett, nehezen művelhető határt Füzesgyarmaton és Szeghalomban három nyomásban művelték.

110 A növényi kultúrák alakulását a dicalis összeírások, illetve Leiszt Emma kutatásai alapján tekinthetjük át. 25. táblázat A Békés megyei települések növénytermelése fajtánként (köböl) a) Búza település neve 1744 1747 1752 Békés 613 677 834 Csaba 641 891 1024 Doboz 45 49 46 Endrőd 94 136 167 Fás 54 115 Füzesgyarmat 397 369 271 Gyoma 225 380 376 Gyula 800 532 488 Kétegyháza 393 425 367 Kígyós 25 Körösladany 162 182 189 Köröstarcsa 165 197 178 Mezőberény 327 461 364 Orosháza 230 276 Öcsöd 236 212 293 Szarvas 501 524 775 Szeghalom 393 347 271 Szentandrás 160 170 236 Tótkomlós • 188 Vári 73 71 97 Vésztő 125 129 115 Összesen 5404 6097 6580 110 MOL C 59. Kilenc kérdőpont, Békés megye, Cseh, 1989. 289-293. p.