Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 3. Agrárviszonyok a 18. század végig

újfalu - 208 db). 1763-ban a megyei átlag már településenként 34 db volt, és mindenütt növekedés kezdődött. A legtöbb lovat a Sebes-Köröstől északra tartottak (Nagyszalonta - 326 db, Kaba - 501 db, Derecske - 452 db, Berekböszörmény - 252 db, Mezősas - 249 db, Udvari - 226 db). A tehenek száma az 1720-as összeírás idején meghaladta a lovakét. A településenkénti átlag 47 db volt, ezzel szemben Nagyszalontán 430, Derecskén 324, Berettyóújfaluban 262, Cséffán 204, Bakonszegen 168 tehenet tartottak. 1743-tól nem a tehéntartó falvak száma nőtt meg, hanem az állatoké, és ez a tendencia jellemző a 18. század folyamán.

100 A 18. században Bihar megye jellegzetes állata a sertés volt. 1720-ban településenként 71 db volt az átlag, és a tenyésztés a Sebes- és Fekete-Körös közti területen koncentrálódott. Nagyszalontán 449, Berettyóújfaluban 318, Komádiban 309, Jánosdán 304 sertést vettek számba. 1743-ra a sertéstartó helyek száma duplájára nőtt, de csak 61 db volt a településenkénti átlag. 1753ra nem emelkedett tovább e falvak száma, de az állomány 40%-kal nőtt. A megyei átlag 121-re emelkedett községenként, de néhány település kiemelkedett (Nagyszalonta - 754 db, Berekböszörmény - 518 db, Derecske - 662 db, Kaba-467 db, Berettyóújfalu - 357 db). A juhászatban - ahogy a korábbiakban láttuk - a tenyésztés a települések egy részében koncentrálódott. Az 1723-ban készült összeírás szerint Kábán 1094, Konyáron 498, Pocsajon 369, Nagybajomban 968, Derecskén 1561 juhot tartottak. A század közepére beszűkültek a legelők, ami a juhok számának csökkenését eredményezte. Kaba, Derecske, Bagos állománya még kiemelkedett, de másutt a szarvasmarhák legeltetését a juhokénál fontosabbnak tartották. Az 1760as évektől a központok egyre inkább a megye nyugati részére tolódtak, alkalmanként ide hozták téli szállásra a hegy- és dombvidéki nyájakat is.

101 Szendrey István kutatásai alapján a derecskéi uradalom állatállományát három időmetszetben, fajtánként vizsgálhatjuk meg. 24. táblázat A derecskéi uradalom településeinek állatállománya fajtánként (1743-1763) a) Ökörállomány település neve 1743 1753 1763 Bagos 64 59 96 Biharnagybajom 46 14 8 Berettyóújfalu 350 133 128 Derecske 68 54 104 Pankotai, 1985. 111-115. p. Papp, 1998. 95. p.