Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 3. Agrárviszonyok a 18. század végig

A telekszámok rögzítésével és a telkek kimérésével párhuzamosan 1801től készültek el a derecskéi uradalom úrbéri térképei. Ezeket 1820-ban ellenőrizték, és elvégezték a szükséges módosításokat. A korabeli gyakorlatnak megfelelően mind az eredeti, mind a korrigált térképeket uradalmi mérnökök rajzolták, és azokat Bihar megye mérnöke hitelesítette. Szalaky Dániel uradalmi mérnök 1801-ben először Kaba, majd 1803ban Félegyháza és Gáborján, 1805-ben Zsadány térképét készítette el. Mindhármat Herman Maximilián hitelesítette.

90 Reisz Keresztély 181 l-ben Kornádi, 1813-ban Sas, Oláhszentmiklos, 1818-ban az ártéren kívül fekvő Bagos belterületét és határát rajzolta le,

91 és készült térkép az uradalmi központról, Derecskéről is.

92 Végül 1818-ban szintén az Eszterházyak birtokában lévő ipolypásztói uradalom mérnöke, Maisner Pál mérte fel Konyár, majd Feketebátor területét, és rajzolt róluk térképet.

93 A szép kivitelű munkákon jól láthatók a vízborítások, az egyes művelési ágak, fontosabb épületek. A szántók, rétek, legelők mellett minden falu határában voltak káposzta- és kenderföldek, helyenként szőlők és erdők, amelyek zöme itt is uradalmi kézben volt. Az erdőkön kívül majorsági szántót és legelőt minimális mennyiségben - csak a derecskéi uradalmi magtár körül tüntettek fel, ami nyilván az itt dolgozó tisztek ellátását szolgálta, és nem tekinthető valódi allódiumnak.

94 3. Agrárviszonyok a 18. század végéig A 18. század második fele a Körös- és Berettyó-völgy mezőgazdasági fejlődésében pozitív korszaknak tekinthető. A lakosság számának növekedésével biztosítva volt a szükséges munkaerő és felvevőpiac, az árvizes, mocsaras területek megléte a fejlődést még nem akadályozta. Az első évtizedekben az úrbérrendezés sem okozott különösebb változást. A nagy uradalmakban a jobbágyföldesúr viszonyt korábban is szerződések szabályozták, melyek a központi rendelkezések ellenére még hosszú ideig érvényben maradtak. A földbőség miatt egyelőre nem kezdődtek viták a birtokosok és a falvak lakói között, és - mint később is látni fogjuk - a majorságok kialakítása lassan haladt előre. Bihar megyében a 18. század folyamán fejlődés figyelhető meg a határhasználatban. 1715-ben általában egy nyomásos vagy parlagoló gazdálkodás folyt, 1720-ban - mint említettük - a két nyomás stabilizálódott, 1728-ban már a három nyomás is előfordult.

95 Az úrbérrendezéskor felvett jegyzőkönyvek szerint - melyek hiányosan maradtak fenn - két és három nyomásról be90 MOL S 16. No. 263., 265., 267., 271. 91 MOL S 16. No. 258., 268., 272., 274., 279. 92 MOL S 16. No. 273. Ennek csak az 1820-ban revideált változata van meg. 93 MOLS 16. No. 262., 266. 94 MOLS 16. No. 273. 95 Bársony, 1985. 15-19. p.