Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 1. A lakosság számának emelkedése a század közepétől

Gyoma Gyula Gyulavári Kétegyháza Kígyós Körösladany Köröstarcsa Mezőberény Öcsöd Szarvas Szeghalom Szentandrás Vésztő 107 93 168 153 333 170 145 76 243 451 64 182 6 123 107 210 127 311 178 133 91 223 421 71 253 5 50 65 3 13 2 10 1 21 35 66 17 29 5 Összesen 3460 3522 497 A zsellérek számának ingadozása a községsoros adatoknál is a belső vándorlásra utal. 1744-ben Csabán csak tíz zsellércsalád volt, 1752-re számuk hétszeresére nőtt, a gyulaiaké pedig ez alatt az idő alatt felére csökkent. Az adózók száma az 1744 után újranépesedő Csabán nőtt a leginkább, Gyulán 1747-re jelentősen visszaesett, míg másutt általában egyenletes volt a növekedés. Az úrbérrendezéskor készült összesítés szerint Békés megye árvizektől érintett településein 2722 jobbágy-, 2440 zsellér-, 855 hazátlan zsellércsaládot vettek számba. Ez annyit jelent, hogy a zsellérek az összes adózó 54,76%-át tették ki, ezen belül 40,55% volt a házzal rendelkezők, 14,21% a hazátlanok aránya. Ha az adatokat összehasonlítjuk az Arad megyeiekkel, nagy különbségeket tapasztalhatunk. Arad megye vonatkozó településein a zsellérek az adózó családfőknek csak 27,57%-át tették ki, és közülük 22,53% volt a házas, 5,04% a hazátlan zsellér. A Békés megyei Csabán a házas zsellérek száma 1786-ban többszöröse volt a jobbágyokénak, és Gyulán, Gyulaváriban is meghaladta azt. Hazátlan zsellérek szintén Csabán, valamint Szarvason éltek a legnagyobb arányban. A sík, termékeny területen a népesség növekedése nagy lendületet vett, és az új betelepülők - ahogy Bihar megyében is láttuk - az újraosztásos rendszerben földet művelő régi lakosoktól csak zsellérként kaptak életlehetőséget. Bihar megyében az idézett összesítés szerint 9704 úrbérest írtak össze, akik közül 39,46% volt zsellér, 31,52% házas, 7,94% hazátlan. A zselléresedés itt kisebb mértékű volt, mint Békésben, de meghaladta az Arad megyeit. A jobbágyokhoz képest magas volt a házas zsellérek száma Berettyóújfalu, Félegyháza, Feketebátor, Hegyközszentimre, Nagyszalonta, Nyüved, Püspöki, Szerep, Tulka, Ugra,Váncsod településeken. A házatlanoké Püspökiben haladta meg a jobbágyokét. A felsorolt mezővárosok és falvak egy része a derecskéi uradalomhoz tartozott, amelynek árvizes településeit érdemes külön megvizsgálni.