Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 4. A derecskéi uradalom viszonyai az Eszterházy család birtokba iktatását követően

Szemben a sertésekkel, itt a juhok száma csökkenő tendenciát mutat. Itt is megfigyelhető, hogy a juhászat a települések egy részében összpontosult (Bagos, Derecske, Nagybajom), de ezeken a legelőkön is mind kevesebb juhot tartottak. Bizonyos növekedés a széles határú, gyorsan népesedő Kábán, valamint Konyáron és az újonnan települt Mezősason volt, ahol az úrbéresek birtokában magasabb volt a juhok száma, mint a sertéseké, azonban itt nem voltak makkoltatásra alkalmas erdők sem.

72 A 18. század elején már iparosok is éltek néhány településen. Számuk és mesterségük a következő volt: - Derecske: 3 takács, 2 csizmadia, l-l kovács, kerékgyártó, szűcs, szabó - Berettyóújfalu: 3 szabó, 2 takács, 2 molnár, l-l szűcs, csizmadia, kovács - Kaba: 1 takács - Kornádi: 1 szabó - Konyár: 1 szűcs. A felsoroltak mellett nyilván voltak a falvakban kovácsok, akik alkalmanként űzték mesterségüket, és a derecskéi, berettyóújfalui szabók, takácsok bizonyára termeltek a mezővároson kívüli piacokra. Hogy a fejlődéshez a természeti és gazdasági tényezők adva voltak, bizonyítja ezt az 1730-as, 1740-es években a lakosság további gyarapodása is. Az 173l-es megyei összeírás szerint az érintett 16 helység családjainak száma 1786 volt, köztük 1541 jobbágy, vagy jobbágytelekkel rendelkező nemes, 245 zsellér. 1743-ban már 1877 család élt a derecskéi uradalomban.

73 Szendrey, 1968. 154-156. p. Szendrey, 1968. 57-58. p.