Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 3. A Harruckern-birtok gazdálkodása az újjátelepülés után

náltak szántóként a családok a közösből, hány szekér szénát kaszáltak, amelyből jutott eladásra is, voltak-e kilencedköteles vagy új telepítésű szőlőik. A második összeírás az állatállományt részletezi. 7. táblázat Szántók és szénatermelés a Békés megyei településeken (1730) település neve szántó (p. k.) lekaszált széna (szekér) Békés 385 V

2 1352 Csaba 299 3

/ 4 179 Doboz 68 243 Füzesgyarmat 331 V 4 292 Gerla 29 127 Gyoma 382 3

A 4 402 Gyula 579 V

2 631 Kétegyháza 209 211 Körösladany 150 3

/\ 4 318 Mezőberény 109 l

/ 4 265 Nemeskereki 66 V, 216 Öcsöd 279 '/ 4 196 Szarvas 370 189 Szeghalom 353 l

/

4 538 Szentandrás 127 7

4 126 Tárcsa 234 7

4 467 Vári 129 3

/\ 4 154 Vésztő 198 3

/\ 4 270 Összesen 4304

3

/\ 4 6176 Szőlőterület csak Gyulán és Békésen volt. Utóbbi településen mindössze hét kapás új telepítésű ültetvény, Gyulán viszont már 74 1/2 kapás kilencedköteles és 180 1/2 kapás új telepítésű szőlőt műveltek. Ha a szénatermelést összehasonlítjuk az 1720. évivel, háromszoros növekedést tapasztalunk, a szántóknál azonban visszaesés volt. Az állatállomány gyarapodásában hullámzás figyelhető meg. 1720-1725 között gyors növekedés volt, és igaz ez a korábban elhanyagolt juhászat esetében is. 1725-1730 között még inkább megindult a fejlődés. 1725-ben több volt a sertés, mint a juh, 1730-ban pedig a juhok száma több mint kétszerese volt a disznóknak. A sertéstartás ennek ellenére nem elhanyagolható. Megyei átlag szerint egy családra 2,35 egy éven felüli disznó jutott. Ennél nagyobb volt az arány Békésen, Öcsödön, Dobozon, Gyulán. Az öcsödi gazdák négy-öt sertést tartottak, ami nyilván több volt, mint a családi szükséglet.