Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 3. A Harruckern-birtok gazdálkodása az újjátelepülés után

A Harruckern-uradalom községeinek növénytermelése (1720) település neve vetés búza árpa zab köles széna (p. k.) (p. k.) (p. k.) (P. k.) (p. k.) (szekér) Békés 404 V 2 690 509 28 3 /\ 4 269 V 2 448 Csaba 129 V 2 240 47 3 294 Doboz 57 V 2 127 V 2 32 V 2 3 14 106 Füzesgyarmat 188 V 2 398 275 7 14 V 2 233 Gerla 46 3 / 4 91 34 ­­102 Gyoma 83 l A 4 195 88 ­32 192 Gyula 142 V 4 362 28 V 2 4 ­279 Körösladany 86 24 ­­74 Öcsöd 78 146 31 1 63/ 4 62 Szeghalom 186 504 1028 3 /\ 4 ­324 Tárcsa 59 70 V 2 24 1 7 4 170 Vésztő 76 V 2 181 97 1 4 202 Összesen 4 3029 4 49 V 2 J52 2486 A települések a 18. század első felében sokat köszönhettek a földesúrnak, Harruckern János Györgynek, aki jó anyagi helyzete, gazdagsága miatt nem szorult rá az itt élők és a beköltözők kizsarolására, hanem a célszerű telepíté­sekkel, adózási, vallási kedvezményekkel, a puszták lakosságnak történő áten­gedésével a falvaknak és a kialakuló mezővárosoknak perspektívát adott. A gyulai uradalomról 1722-ben áttekintő térkép készült, amely - a tele­pülések nevének felsorolásával - egész Békés megyét ábrázolja. Látható rajta Gyula belterülete, a vár alaprajza, az itteni jobbágyok (új telepesek) nevének felsorolása is. A térkép szemléletesen mutatja be az itteni vízfolyásokat, mocsa­rakat, erdőket és a művelt területeket, melyek között a szőlőskertek és a kuko­ricások is megtalálhatók. A rajz készítője távlati képben feltüntette Gyula várát és a város egyéb részeit is. Az ábrázoláson a vár török kiűzése utáni hiteles képe látható. 54 Az 1725-ös összeírásban egész Békés megyében 16 község" szerepel. Itt említik a pusztából faluvá fejlődött Szarvast, Szentandrást (nem Harruckern­birtok), Nemeskerekit, ahonnan - mint említettük - Endrőd lakóinak egy része származott. Számba vették, de nem írták össze Mezőberény 28 szlovák és 18 német családját, mert nem voltak adókötelesek, és így nem szerepelnek Gyula német és román nemzetiségű családjai sem. Az összeírok a családfőket hospesekre és subhospesekre osztották, összes számuk 1208 volt. Ha az újonnan összeírt települések adatait levonjuk, az ered­54 MOLS 82. No. 59.

Next

/
Thumbnails
Contents