Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 3. A Harruckern-birtok gazdálkodása az újjátelepülés után

Szentes: Szentfábián, Ecser,\eresegyháza, Donát, Szentlászló,Tőke, Hékíd puszta, Derekegyháza, Bekény határrészek, Szeghalom: Fás, Balkány,Torda, Kiskörnye puszta, Öcsöd: Szarvas, Káka, Bábocka, Fejéregyháza puszta,Tatáriszállás határrész, Csaba: Vésze, Gerendás, Kígyós, Eperjes, Kerekegyháza puszta, Nagypodány, Kispodány, Földvár, Borosgyán, Szabadka határrészek, Gyarmat: Pázmány, Ösvény, Bucsa, Kisharang, Nagyharang puszta, Gerla: Mezőmegyer, Szentmiklós, Kisdécse, Nagydécse puszta, Doboz: Csorvás puszta, Körösladany: Fás, Méhes, Kiskároly puszta, Gyoma: Ege, Nagytelek vagy Szentjános puszta, Vésztő: Mágor puszta, Tárcsa: Edeles halom, Németi vagy Nemeskereki puszta, Bélmegyer, Félhalom, Póhalom, Szénás, Kiscsákó, Nagycsákó, Királyság, Kondoros, Murony, Soprony, Halásztelek, Sima, Simasziget, Csejt határrészek, Orosháza puszta, Székudvar: Becsej, Gyürke, Szentkirály, Szentmárton, Tamász, Pél, Elek puszta.

45 Bábocka puszta 1762-ben elveszett, helyette a birtokos kárpótlásként 1772ben a Csanád megyei Királyhegyest kapta meg.

46 A nagyszámú pusztát Harruckern igyekezett betelepíteni, de növelte székvárosa, Gyula lakóinak számát is. Az 1714-ben újjáalakult, vegyes lakosságú városba a Majna menti Frankfurtból német telepeseket hozott. Csaba 1718-ban települt be, Gömör megyéből származó szlovákokkal, majd 1722-ben újabb szlovák telepesek is érkeztek Nógrád, Hont, Zólyom megyéből, akik az előzőkhöz hasonlóan az evangélikus hitet követték. Később katolikus egyházközség is alakult, de Harruckern rendkívül toleráns volt vallási kérdésekben. Ennek ellenére - amikor az adókedvezmények lejártak - az 1720as években sokan elköltöztek a községből. 1725-ben már 101 kiköltöző családot tüntet fel az összeírás.

47 A költözés iránya a Borsod megyei Ernőd, a Pest megyei Pilis, Abony, a nógrádi Longobánya volt elsősorban. Harruckern pusztákat adott az ott maradóknak, hogy a megélhetés könnyebb legyen. Szarvas, mint láttuk, Öcsödhöz tartozó puszta volt: mint községet 1722ben Nógrád megyei evangélikusok alapították. A szabad vallásgyakorlat miatt az ország más területeiről is költöztek ide, például a Pest megyei Aszódról. Endrőd puszta 1731-ben vált községgé, amikor Nemeskerekiről a lakosság ide telepedett át. Később jöttek telepesek Csabáról és egyes Nógrád megyei helységekből is. Mezőberény, amely Békés pusztája volt, 1723-ban lett falu a felvidéki szlovákok beköltözésével. Óket 1725-ben evangélikus németek követték, 45 Karácsonyi, 1896. I. köt. 418-431. p. 46 Kismarjai-Konrád, 1935. 60-61. p. 47 Ember, 1977. 159-161. p.