Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában

Püspökladány: közalapítványi birtok, 19 690 kat. hold Udvari: nagyváradi római katolikus püspökség birtoka, 2089 kat. hold Mezőtúr: város birtoka, 2899 kat. hold.

243 Az összeállításból látszik, hogy a részes művelés és a bérleti jogviszony ott maradt fenn hosszabb távon, ahol a legnagyobb területek szabadultak fel a vízszabályozás során (Csökmő, Fúrta, Zsadány). Szerepet játszott a birtokos személye, elősegítette a terület közalapítványi vagy kötött forgalmú jellege is. Ebbe a kategóriába tartoztak az egyházi birtokok, a püspökladányi közalapítványi terület, a Wenckheim- és Csáky-féle hitbizomány. E birtokokat felosztani, eladni nem lehetett, sőt adósságokat sem terhelhettek rájuk, ami a tőkeszegénység miatt a fejlődést akadályozta. Jellemző, hogy a 19. század utolsó évtizedében a részes müvelés nagyobb része a kukoricára és kapásnövényekre (burgonya, takarmány- és cukorrépa) vonatkozott, amit annak ellenére, hogy e növényi kultúrák sok kézi munkát kívántak, harmadrész termésért is elvállaltak a települések lakói. A gabonánál ahol még ez előfordult - a feles művelés volt általános. A felsorolásban csak a 2000 kat. holdnál nagyobb bérbe vett területeket említettük. Ezenkívül volt részes művelés vagy bérlet például a községi földeken, helyi lelkészek, plébániák stb. birtokain. A terjedelmes uradalmak bérbeadása mellett a birtokosok a 3-5-10 éves időtartamra kötött kis haszonbérletek rendszerét is kialakították. E lehetőségekkel elsősorban a tehetősebb parasztok éltek, akik rendelkeztek elegendő igásállattal a földek megműveléséhez. A haszonbérlet azonban fontos volt a nincstelenek és a csekély saját birtokkal rendelkezők számára is. Ilyen bérletek voltak például Vésztő és Doboz községekben, ahol a Wenckheim-uradalomtól az 1890-es években több száz holdat vettek használatba a helyi lakosok.

244 A szociális feszültségek miatt a következő években újabb haszonbérletek létesültek, így azok terjedelme Vésztőn 1904-ben már 513 kat. hold, Dobozon 412 kat. hold volt. A kis haszonbérleteket általában a jobb minőségű földeken létesítették, ahol a több kézi munkát igénylő növényeket termeltek (például kukoricát, szőlőt, dinnyét), de ebben az uradalomban találkozunk a rétek, legelők, nádasok, sőt a nem művelhető területek (például kubikgödrök) bérleti hasznosításával is. Utóbbiak esetében a feltételek természetesen mások voltak, mint a jól termő földeknél. Kedvezményesen jutottak bérlethez az állami és községi szolgálatban lévő alkalmazottak: például az államvasutak tisztviselői, a vízszabályozó társulatok alkalmazottjai, községi jegyzők stb. Ezenkívül az uradalmak cselédjei a konvenciós járandóságon kívül - a népes családok munkaerejének felhasználására szintén bérelhettek földeket.

245 A bérleti jövedelem nagyságára egy adat: 3 Gallacz, 1896. II. sz. melléklet 14 Oláh, 1975. 22-23. p. 5 Oláh, 1975. 27. p.