Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában

A főbb növényfajták vonatkozásában a táblázat eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze: 1870-esévek 1890-es évek - gabona - kukorica - burgonya - takarmány 60,91 % 18,86 % 0,38 % 4,18 % 59,93 % 21,67 % 0,56 % 7,60 % Láthatjuk, hogy a két évtized alatt a gabona összrészesedése nem változott, azonban 8%-kai gyarapodott az őszi búza vetésterülete. Az árvizi biztonság megnövekedésével csökkent a tavaszi búza aránya, mivel az ősszel elvetett magot nem fenyegette az elöntés veszélye. Egyre kevesebb lett a kétszeres, de csökkent az itt egyébként sem népszerű őszi és tavaszi rozs, valamint tavaszi árpa és zab aránya is. A kukoricánál csaknem 3%-os emelkedéssel találkozunk, és majdnem kétszeresére nőtt a takarmánynövények vetésterülete, ahová a bükköny- és hereféléket, takarmányrépát sorolhatjuk. Az országos átlaghoz képest nem volt jelentős eltérés a gabonát, kukoricát illetően. A síkvidéki adottságok miatt azonban sokkal kevesebb volt a burgonya, len, kender, cukorrépa, amely növények a hűvösebb, dombvidéki talajokat kedvelik. Az 1870-es években még alacsony volt a takarmányrépa aránya is, de két évtized alatt itt jelentős fejlődéssel találkozunk. Az egyes társulatokhoz tartozó községek vonatkozásában a főbb növényi kultúrák vetésterületei az alábbiak voltak: 46. táblázat Egyes növényfajták vetésterületei társulatonként (1870-1874) növényfajta vetésterület (kat. hold) a szántók %-a Arad Megyei Armentesítő Társulat gabona kukorica burgonya takarmány 49 350 14 871 83 3 416 65,16 19,64 0,11 4,51 Felső-Fehér-Körösi Armentesítő Társulat gabona kukorica burgonya takarmány 7 855 2 357 21 180 62,88 18,87 0,17 1,44