Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
ben illetvén mindenkit az emberiség és tulajdonnak jussai, és személybéli tekintet nélkül egyaránt lévén ezek a törvény által őrzendők". 72 Éppen ezért a közgyűlés a homagiumot egységesen 200 forintban akarta megállapítani. Somogy ugyancsak a törvény előtti egyenlőségre hivatkozott, mikor a hatalmaskodás büntetését 500 forintban szabta meg. A jobbágyok örökösödéséről szólva a zalai küldöttség kijelentette: a jobbágy ősi vagyonából és végrendelet nélkül hátrahagyott szerzeményeiből mindkét ágon lévő maradékai egyformán osztoznak. A földesúri hatalom alatt élő személyek végrendelkezésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az volt, rendelkezhet-e az örökös nélkül meghalt jobbágy az ősi javairól. 73 A szatmári küldöttség kijelentette: a végrendelkezés vonatkozásában a magyar alkotmány legfontosabb alapelve, hogy a szerzett vagyonról szabad rendelkezni, az ősiről azonban nem. Néhány megye ebben a vonatkozásban igyekezett az ősi és szerzett javak közötti különbséget megszüntetni. Nógrád szerint az örökös nélkül maradt jobbágy szabadon intézkedhessen ősi és szerzett javairól egyaránt, a földesúr az utód nélkül meghalt jobbágytól pedig csak végrendelet hiányában örökölhessen. A csongrádi választmány nemcsak az ősi és szerzett ingóságokról akarta engedélyezni a szabad rendelkezést, hanem az olyan földekről vagy telkekről is, amelyeket a jobbágy vagy valamelyik őse megváltott a földesúrtól. A győri küldöttség lehetővé akarta tenni, hogy amennyiben a telki haszonvétel szabad adásvétele törvénnyé válna, az ilyen pénzzel megvásárolt földekről ne csak a szerző, de annak örökösei is szabadon rendelkezhessenek. 74 A jogügyi munkálat II. és III. fejezetében több törvénycikk kapcsán is felmerült a nemesi birtokot érintő tulajdonosi jogok szabályozása. Ezzel összefüggésben szóba került bizonyos pontokon az ősi és szerzett, az adományos és adományon kívüli nemesi ingatlan közti különbségtétel kérdése is. Ezt a problémakört érintette egyébként részben a már említett incapacitas possessori eltörlése is. Nógrád megye a korona örökösödési jogáról szólva kijelentette, amenynyiben a korona joga a tulajdonnal való szabad rendelkezést hátráltatja, a nemzetnek joga van az ezt szabályozó középkori eredetű törvényeket módosítani. A megye szerint meg kellene szüntetni az adománybeli és adományon kívüli javak közötti különbségtételt, a korona számára mindkét esetben csak akkor maradna fenn az örökösödés joga, ha a törvényes utóddal nem rendelkező tulajdonos végrendelet nélkül halna meg. 75 Hasonló álláspontot képviselt Somogy is: a megye 73 Az országos bizottság szerint ugyanis a parasztok csak tulajdon keresményeikről rendelkezhetnének szabadon, ősi javaikról azonban nem. 74 A közgyűlés azonban nem támogatta ezt a javaslatot. 75 A magvaszakadt, azaz törvényes utód nélkül meghalt személy esetében csak akkor szállt vissza a nemesi jószág az uralkodóra, ha annak más törvényes örököse nem volt. Ebből a szempontból pedig lényeges különbség létezett az adományos és egyéb birtok között. Adományos javak esetén törvényes örökösnek csak azt tekintették, akiket az adománylevél annak ismert el, az adományon kívüli birtok esetében azonban egyéb, a törvényes öröklés rendje szerint szóba jöhető örökösökkei is számolni kellett. Továbbá ez utóbbi birtokról a magvaszakadt személy szabadon rendelkezhetett. Amennyiben az adományon kívüli jószágról sem végrendelet nem intézkedett, sem örökösök nem voltak, akkor az visszaszállt a koronára (Frank 1845.1. 254-257).
