Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A kereskedelmi munkálat

hozatalát. Egyedül a vámok egy bizonyos fajtájánál javasolta egyértelműen, hogy annak meghatározása az országgyűlés feladata legyen. Nyilvánvaló, hogy erősíteni szerette volna a rendek beleszólását a kereskedés ügyeibe, ugyanakkor ebben a kérdésben nem határozta meg pontosan, egyértelműen a kormányzat és az ország­gyűlés feladatkörét. Érdekes mozzanat, hogy a nemzeti gazdaság fejlődését ép­pen a szabadkereskedés bevezetése által akarta összhangba hozni az egész ál­lam gazdasági felemelkedésével. A megyei küldöttség a kereskedési munkálatot 1832. január 14-én, 16-án és 17-én vitatta meg. A küldöttség tagjai voltak Beliczay József, Karassiay István, Molnár János, Boczkó Dániel táblabírák, Kállay Ignác első aljegyző, báró Wenck­heim Béla tiszteletbeli aljegyző, Lehoczky Lajos főszolgabíró, Lengyel Márton főügyész, Németh Antal számvevő és Placsintár Gergely, Nagy Márton adószedő, Thomka Pál szolgabíró. 1 Az országos bizottságnak a vámok és harmincadok tárgyában tett észre­vételei szerint a vámokat még a legszükségesebb esetben se lehessen a Hely­tartótanács meghallgatása nélkül megváltoztatni (I. rész, I. törvénycikk, 4. §). A vármegye küldöttsége ezt azzal egészítette ki, hogy ebben az esetben a Helytartó­tanács előlegesen kérje ki a törvényhatóságok véleményét, és csak ezek ismere­tében foglaljon állást a kérdésben. AIII. törvénycikk szerint a magyar áruk kiviteli tilalmát - hacsak háború vagy egyéb rendkívüli körülmény nem indokolja - a Helytartótanács véleményének ismerete nélkül ne lehessen elrendelni. A me­gyei küldöttség, előző javaslatával összhangban, itt is hangsúlyozta, hogy ekkor is elengedhetetlen lenne a törvényhatóságok előzetes véleménynyilvánítása. 2 A kereskedelmi munkálat második része kapcsán, mely a mesterségek, fabrikák és a kereskedés előmozdításával foglalkozik, a békési küldöttség különösen fon­tosnak tartotta egy politechnikum felállítását. A munkálat ötödik részével kap­csolatban a küldöttségnek csupán annyi megjegyzése volt, hogy a kereskedelmi és postautak karbantartásánál ne az adózók közmunkáját vegyék igénybe, hanem az utak megépítésénél és karbantartásánál felmerülő költségeket a közpénztár­ból fizessék. Békés vármegye tehát elsősorban a külkereskedelem szabályozásának ala­pelveivel és - ehhez kapcsolódva - a harmincadvámok kérdésével foglalkozott a legrészletesebben. A legtöbb törvényhatóság szintén központi jelentőséget tulajdonított a kereskedelmi munkálat első szakaszának: úgy vélték, a nemzeti önrendelkezés és gazdasági önállóság csak egymást feltételezve, egymást erősítve valósulhat meg. Nem véletlen tehát, hogy a követutasítások többsége ezt a munkálatot szerette volna elsőként az országgyűlés napirendjére tűzni. Termé­szetesen nem csak a kormányzat, de a vármegyék nagy része is világosan látta, hogy a kereskedelmi munkálat első fejezetének megtárgyalása komoly vitákhoz vezethet, hiszen pl. a harmincadvámok szabályozása nem csak gazdasági kérdés volt, de közjogi természetű konfliktusokat is magában rejtett. Éppen erre a prob­1 A megyei küldöttég véleményét 1. BmL BVm Kgy. ir. 1832:1321. 2 Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg Borsod vármegye közgyűlése is.

Next

/
Thumbnails
Contents