Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A kereskedelmi munkálat

hozatalát. Egyedül a vámok egy bizonyos fajtájánál javasolta egyértelműen, hogy annak meghatározása az országgyűlés feladata legyen. Nyilvánvaló, hogy erősíteni szerette volna a rendek beleszólását a kereskedés ügyeibe, ugyanakkor ebben a kérdésben nem határozta meg pontosan, egyértelműen a kormányzat és az országgyűlés feladatkörét. Érdekes mozzanat, hogy a nemzeti gazdaság fejlődését éppen a szabadkereskedés bevezetése által akarta összhangba hozni az egész állam gazdasági felemelkedésével. A megyei küldöttség a kereskedési munkálatot 1832. január 14-én, 16-án és 17-én vitatta meg. A küldöttség tagjai voltak Beliczay József, Karassiay István, Molnár János, Boczkó Dániel táblabírák, Kállay Ignác első aljegyző, báró Wenckheim Béla tiszteletbeli aljegyző, Lehoczky Lajos főszolgabíró, Lengyel Márton főügyész, Németh Antal számvevő és Placsintár Gergely, Nagy Márton adószedő, Thomka Pál szolgabíró.

1 Az országos bizottságnak a vámok és harmincadok tárgyában tett észrevételei szerint a vámokat még a legszükségesebb esetben se lehessen a Helytartótanács meghallgatása nélkül megváltoztatni (I. rész, I. törvénycikk, 4. §). A vármegye küldöttsége ezt azzal egészítette ki, hogy ebben az esetben a Helytartótanács előlegesen kérje ki a törvényhatóságok véleményét, és csak ezek ismeretében foglaljon állást a kérdésben. AIII. törvénycikk szerint a magyar áruk kiviteli tilalmát - hacsak háború vagy egyéb rendkívüli körülmény nem indokolja - a Helytartótanács véleményének ismerete nélkül ne lehessen elrendelni. A megyei küldöttség, előző javaslatával összhangban, itt is hangsúlyozta, hogy ekkor is elengedhetetlen lenne a törvényhatóságok előzetes véleménynyilvánítása.

2 A kereskedelmi munkálat második része kapcsán, mely a mesterségek, fabrikák és a kereskedés előmozdításával foglalkozik, a békési küldöttség különösen fontosnak tartotta egy politechnikum felállítását. A munkálat ötödik részével kapcsolatban a küldöttségnek csupán annyi megjegyzése volt, hogy a kereskedelmi és postautak karbantartásánál ne az adózók közmunkáját vegyék igénybe, hanem az utak megépítésénél és karbantartásánál felmerülő költségeket a közpénztárból fizessék. Békés vármegye tehát elsősorban a külkereskedelem szabályozásának alapelveivel és - ehhez kapcsolódva - a harmincadvámok kérdésével foglalkozott a legrészletesebben. A legtöbb törvényhatóság szintén központi jelentőséget tulajdonított a kereskedelmi munkálat első szakaszának: úgy vélték, a nemzeti önrendelkezés és gazdasági önállóság csak egymást feltételezve, egymást erősítve valósulhat meg. Nem véletlen tehát, hogy a követutasítások többsége ezt a munkálatot szerette volna elsőként az országgyűlés napirendjére tűzni. Természetesen nem csak a kormányzat, de a vármegyék nagy része is világosan látta, hogy a kereskedelmi munkálat első fejezetének megtárgyalása komoly vitákhoz vezethet, hiszen pl. a harmincadvámok szabályozása nem csak gazdasági kérdés volt, de közjogi természetű konfliktusokat is magában rejtett. Éppen erre a prob1 A megyei küldöttég véleményét 1. BmL BVm Kgy. ir. 1832:1321. 2 Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg Borsod vármegye közgyűlése is.