Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Az úrbéri munkálat

egészítette ki az úrbéri munkálatot: az egyik lehetővé akarta tenni, hogy a nem nemesek is vásárolhassanak nemesi jószágot. A másik kimondta: a nemesség magára vállalja a diurnumok fizetését, továbbá hozzájárulnak a a házipénztár költségeihez is. Somogy megye engedélyezte volna a jobbágyoknak, hogy nemesi földtulajdont is szerezzenek, ezenkívül biztosítani akarta számukra a személyes pertehetséget is. Ung megye határozatában kimondta: az adófizetők ezentúl mindennemű birtokot szabadon vehetnek és eladhatnak, és annak valóságos tulajdonosai lehetnek. Tolna megye közgyűlése szerint a következő országgyűlésen különös figyelmet kell fordítani a nép erkölcsi és polgári művelődésére, emelkedésére, és ezáltal kell alkalmassá tenni arra, hogy a polgári társaság jogaiba és kötelességeibe részesüljön.

104 Zala megye közgyűlése Deák Ferenc indítványára elfogadta, hogy a nem nemes magyar országlakókra

105 is terjesszék ki a birtokszerzési képességet, lehetővé tették számukra a szabad végrendelkezést ingó és ingatlan javaik tekintetében, végül hozzájárultak ahhoz, hogy a nemesség fedezze a megyei tisztségviselők és az országgyűlési követek fizetését. Elutasították azonban az előterjesztésnek azt a részét, amely a nem nemesek hivatalviselési képességét kívánta kimondani, továbbá időelőttinek tartották azt a felvetést, amely szerint a nemteleneknek is biztosítani kellene a törvényhozásban és a végretiajtóhatalomban az őket megillető részvételt: „sőt méltán tartani lehetne attól is, hogy ezen jusnak megosztásából az óhajtott egyesülés helyett nemzetünk egyes osztályai közt inkább viszálkodó visszavonások, zűrzavar és egyenetlenség támadna,..."

106 Békés megye az úrbéri munkálatban nem beszélt a jobbágyoknak adandó szabadságjogokról, de á közjogi operátumban egyértelműen amellett foglalt állást, hogy valamiképpen az adózóknak is részesülniük kellene a politikai jogokból: felvetették a parasztságnak ötödik rendként való megjelenését a törvényhozásban, valamint részvételüket az országgyűlési követek és a megyei tisztségviselők megválasztásában. Más megyékkel ellentétben pedig a politikai jogok kiterjesztését nem tették függővé a jobbágyság erkölcsi és műveltségbeli állapotától. ezeket az alapelveket a közjogi és a jogügyi munkálat során fogalmazta meg. Mégis fontos már az úrbéri munkálatban felhívni erre a figyelmet, hiszen párhuzamba állíthatók a temesi választmánynak vagy a zalai közgyűlésnek az úrbéri operátumban kifejtett nézeteivel. l(M Ezt az általános alapelvet a megye a jogügyi munkálat kapcsán fogalmazta meg (MOL Kanc. Diaet. 11. cs. 315. r. ) 105 Az előterjesztés értelmében magyarnak számított mindenki, aki az országban született és a nemzeti nyelvben járatos. 106 Bővebben 1. Molnár 1995. 20-21.