Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
donosság jussával felruháztatott jobbágy fog-e többet nem tisztelettel, de még csak olyan milyen engedelmességgel is viseltetni a már csak névvel maradt földesurához?" 76 Érdekes módon Zala megye küldöttsége is ellenezte a szabad adásvétel engedélyezését, ez a lépés ugyanis ellentétben állt a hazai törvényekkel és a természetes igazsággal is. Véleményük szerint az országos küldöttség javaslata ellenkezne az 1741:VIII. tc.-kel, sértené a földesurak tulajdonosi jogait, azaz a birtokosoknak tulajdonukkal való szabad rendelkezését. 77 A zalai választmány továbbá úgy gondolta, hogy a földesúr és a jobbágyok hagyományos kapcsolatát az atyai szeretet és a fiúi bizodalom jellemzi, az új törvénnyel azonban a szeretet és bizalom helyébe a kényszerítő erő lépne. Ebben az esetben fennállna annak a veszélye is, hogy a társadalom kötelékei hamar elszakadnak. A választmány tehát azt javasolta, hogy először a jobbágyoknak szabad egyezkedés útján kellene megszerezniük a földesúrtól a tulajdonjogot a jobbágytelekre. Ezután a jobbágy mint a telek valódi tulajdonosa, immár a földesúri jogok sérelme nélkül szabadon rendelkezhetne földjével. Ebben az összefüggésben Békés megye lehetővé akarta tenni, hogy a jobbágy szabad egyezkedés útján nemcsak a kilencedet, de valamennyi adóját és természetbeni szolgáltatását egy összegben megválthassa. A megyei küldöttség által használt „földhasználatibéli tulajdon" kifejezés pedig egyértelműen arra utal, hogy a küldöttség a szabad adásvétel engedélyezésével valamilyen formában tulajdonosi jogokat akart biztosítani a jobbágyoknak az úrbéres telekre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a megye - a csongrádi vagy zempléni javaslattól eltérően - nem beszélt arról, hogy a tényleges tulajdonjogot megszerezheti-e szabad egyezkedés útján a jobbágy földesurától. A tulajdonjog problémakörével ugyancsak összefüggött a commassatio kérdése. Mint láttuk, Pest megye is fontosnak tartotta a jobbágytelek tagosítását és annak a földesúr saját kezelésű birtokától való elkülönítését. Szatmár küldöttsége a legelőelkülönítésről szóló szakasz kapcsán átfogó szabályozást sürgetett arról, hogy az egyes jobbágyot megillető külsőség és belsőség a majorságtól elválasztva kerüljön a jobbágy használatába: „E kiszakítás a regulatio szükséges voltát, s a majorsági birtok commassatióját is maga után húzván, egyfelől a dolog tisztába hozatalát, másfelől a nemzeti gazdálkodás jobb karba állását természetesen eszközlené;... " 78 Baranya közgyűlése szerint a tulajdon biztonságát, a földművelés fejlődését és ezáltal a nemzeti gyarapodást úgy lehetne 76 MOL Kanc. Diaet. 10.cs. 128.v. 77 „Még a természetnek egyszerű, de szent és sérthetetlen törvényével, melyen pedig alapulni kell minden jó polgári törvénynek, egyenesen ellenkezik ezen javallott újítás, mert a természetes igazság már megkívánja azt, hogy minden tulajdonos szabadon bánhasson sajátjával, és csakugyan legnagyobb igazságtalanság volna hazánk földbirtokos nemeseitől, kik a közjó fenntartásának tekintetéből tulajdonosi jussaik határtalan gyakorlásának egyrészéről, többi polgártársaik javára önként lemondottak akkor, midőn magokat kötelezték, hogy a valóságos jobbágyüléseket jobbágyaik kezénél állandóul meghagyják,..." (Zala megye küldöttségének észrevételei az úrbéri tárgyban. 22.) 78 MOL József nádor titk. praep. 18. cs. 309v.
