Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
közterhek viselésében is könnyebben részt vehetnének, illetve polgári kötelezettségeiknek is szívesebben eleget tennének. 46 A szatmári küldöttség fontosnak tartotta, hogy az úrbéri munkálatban pontosan határozzák meg: a földesúr miképpen bánjon jobbágyával, és mi az a szolgáltatás, amit tőle követelhet, hiszen a jobbágy „a status költségeit fizeti; a statust fegyverrel szolgálja, s kiről következőleg nagy gondnak kell lenni, hogy a földesúri terhek alatt le ne roskadjon, s ezáltal a közterhek viselésére alkalmatlanná ne tétessék." 47 A földesúr-jobbágy viszony méltányos rendezése több vármegyénél is egy magasabb célnak rendelődött alá. Temes küldöttsége szerint a történelem arra tanít, hogy a nemzet léte, önállósága és függetlensége csak a „magyar nemzetiség egyetemülése" által valósulhat meg, ennek pedig egyik eszköze „a minden rendű honfiak kölcsönös érdekeinek egybeforrasztása" lenne. 48 Nógrád úgy vélte: a jobbágyok személyes szabadságának biztosítása mellett lehetővé kell tenni, hogy a parasztokat valamiféle „birtokbeli szabadság" is megillesse. 49 Zala megye közgyűlésén Deák Ferenc a nem nemesekre is kiterjesztendő politikai jogok kapcsán így érvelt:„...egy szóval emeltessenek fel ők is a szabad magyar polgárok sorába, hogy okok legyen szeretni a Hazát, melyet ők védelmeznek leginkább." 50 Fónagy Zoltán elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy ezen a ponton több megye — Pest, Temes, Nógrád, Baranya, Arad - lényegében az érdekegyesítés programját fogalmazta meg. A terhek arányos elosztása, a rész-egész összhangjának megteremtése, a jobbágyok tulajdonhoz juttatása végső soron az adózóknak a hazához való szorosabb kötődését és az alkotmány megerősítését valósította volna meg. 51 Csanád, 52 Nógrád és Torontál 53 küldöttsége elengedhetetlennek tartotta, hogy az úrbéri munkálat országgyűlési tárgyalásakor az ország egész területén egységesen szabályozzák a jobbágyi szolgáltatások körét. Torontál a fő különbséget a bánáti és a többi magyarországi vármegye viszonyaiban látta. 54 Véleményük szerint a bánáti úrbéri szabályozás lényegesen kedvezőbb volt a jobbá46 Krassó éppen ebből a megfontolásból érvelt a robotszolgáltatás felének pénzzel történő megváltása mellett. 47 MOL József nádor titk. praep. 18.cs. 311.V. 48 MOL Kanc. Diaet. 11.cs. 342.r. 49 József nádor titk. praep. 17.cs. 151.v.-152.r. 50 Zala vármegye küldöttségének észrevételei az úrbéri tárgyban 140. 51 Vö. Fónagy 1988. 25-26. 52 „Ugyanazon törvényjavallat 4. §-ban érdeklett véleményt, tudniillik az egyformaságot, nemcsak az apró dézsmákra, hanem minden hasonló járulatokra és szakmányokra nézve terjesztik ki a megyebeli rendek, hogy az egy fejedelem, egy korona és szabad álladalom alatt lévő nemzetnek viszonyai (correlationes), amennyire lehetséges, egyformák legyenek". (MOL Kanc. Diaet. 10.cs. 530.v.) " Torontál küldöttsége "most lát legkedvezőbb alkalmat az egész ország jobbágyaira nézve lehetőségig hasonló erkölcsi helyezetet alkotni s egyenlő bánásmódot megállapíthatni." (Torontál vármegye küldöttségének észrevételei az úrbéri tárgyban 7.) 54 A jobbágyokat megillető telkiállomány meghatározásával foglalkozó II. törvénycikk kapcsán Sopron megye küldöttsége is a bánáti és a többi magyarországi törvényhatóság közötti különbség megszüntetését sürgette. (MOL Kanc. Diaet. 11.cs. 189.rv.)
