Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Békés megye jellemzői az 1830-as évek elején
26-án nyomtatásban is megjelent latin nyelvű felirata, amelyben a megye tiltakozott az október 2-ra összehívott országgyűlés elhalasztása miatt, és ellenlépésként az adófizetés felfüggesztését helyezte kilátásba. A köriratról készült német nyelvű fordításhoz mellékelt jelentésben a jelentéstevő még elképzelhetetlennek tartotta, hogy a felirat Békésben született volna. Úgy vélte, hogy a szöveget valamely észak-magyarországi megyében készítették, és olyan ellenzéki politikus fogalmazhatta, mint pl. a Bars megyei Balogh János. Békés tehát csak ennek az akciónak eszköze lehetett, hiszen - a beszámoló szerint - a megyében nincs olyan személy, aki hasonló eszméket vallott volna. 19 Az operatumok felülvizsgálata kapcsán született Békés megyei állásfoglalások azonban azt bizonyítják, hogy a vármegye nemcsak a közjogi ellenzékiség retorikáját sajátította el, hanem a társadalmi reformok kérdéseiben is képes volt határozott koncepciót kifejteni. A rendszeres bizottsági munkálatokat véleményező megyei küldöttség 1832. január 9- és július 7. között vitatta meg az operátumokat a következő sorrendben: úrbéri, kereskedelmi, adóbiztossági, köznevelési, egyház-és alapítványügyi, jogügyi, közjogi, banderiális és ércbányászati munkálat; 20 javaslataik 1832 szeptemberében kerültek a közgyűlés elé. A munkálatokat a megyei választmány előzetes véleményezésre kiadta az általában két-három tagból álló, ún. szakaszküldöttségnek. A Békés megyei operátumokról a legtöbb esetben rendelkezésünkre áll a szakaszküldöttség és a helyi választmány javaslata, valamint a közgyűlés határozata. Kivételt képez a közjogi és banderiális munkálat, itt ugyanis a szakaszküldöttség véleményét nem ismerjük. Az úrbéri, adóbiztossági és közjogi operátumhoz Csepcsányi Tamás és Bessenyei Károly nyújtottak be különvéleményt. A megyei bizottság minden esetben Vidovich György alispán elnökletével ült össze. A választmány összetétele a különböző operarumok esetében eltérően alakult. Az üléseken részt vettek a tisztikar tagjai, valamint több megyei táblabíró is. 21 A táblabírák között a megyében lakó arisztokrata családok tagjaival (gróf Almássy Alajossal, báró Wenckheim Bélával és gróf Esterházy Mihállyal) is találkozhatunk. A bizottság köznemesi tagjai birtoktalan nemesek voltak, közülük csak Csepcsányi Tamás, Beliczay József, Szombathelyi Antal, Tomcsányi József és Nóvák Ferenc szerzett később birtokot a megyében a 30-as, 40-es években. Többségük Észak-Magyarországról, Liptó, Turóc, és Bars megyéből, illetve Erdélyből érkezett a 18. század folyamán az újonnan benépesülő Békés megyébe. A választmány tagjai között jelen voltak a Békésben letelepedett örmény csalá19 MOL Takács-hagy. Fasc. 42. 5536., a feliratról 1. még Conf.A. 1831:2227. 20 A disszertáció az ércbányászati munkálat részletes elemzésével - az operátum kidolgozatlansága miatt - nem foglalkozik, a küldöttség (Vidovich György, gróf Almássy Alajos, Kornéli Ambrus, Lengyel Márton, Nóvák Antal és Kállay Ignác) egyetlen érdemi megjegyzésére a közjogi munkálat megfelelő helyén fogok utalni. 21 A bizottság munkájában résztvevő egyes személyek pályafutását a függelékben mutatom be, Nóvák Antal életével padig külön fejezetben foglalkozom.
