Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Békés megye jellemzői az 1830-as évek elején
itt. 11 Ebből a szempontból figyelemre méltó a Tomcsányi család története: Tomcsányi János Turóc megyéből érkezett Békésbe, a 18. század második felében a gyulai uradalom igazgatója volt, fiai már a tisztikar tagjaiként tevékenykedtek, unokája, József pedig az alispáni, majd a főispáni tisztet töltötte be. 12 Ugyancsak fontos szerepet játszottak - mint ezt látni fogjuk - a Dél-Alföld nemesi társadalmának kiépülésében az először pusztabérlőként megjelenő, nemesi címet szerző örmény kereskedők is. A fentebb vázolt birtokviszonyokból következik, hogy a Békésbe betelepülő nemesek nem rendelkeztek a megyében birtokkal, a 19- század első évtizedeiben is főként magánszolgálatba álltak, vagy megyei tisztséget viseltek, többen közülük haszonbérlőként gazdálkodtak. Tudjuk továbbá, hogy a 18. század közepétől a megyei tisztikar tagjai a Harruckern-birtok allodiumából a földesúri jog elismerése mellett, meghatározott összeg lefizetése után földet bérelhettek. 13 A megyében élő Harruckern-örökösök - elsősorban a Wenckheim-család - jelenléte a reformkorban is nagy mértékban befolyásolta Békés politikai viszonyait. 14 Békés megye reformkori politikai viszonyainak bemutatását és a megyei nemesség történeti-szociológiai elemzését mindeddig nem végezte el a történetírás, noha értékes résztanulmányok születtek ebből a tárgykörből. 15 A vármegye életének gazdaság- és társadalomtörténeti szempontú elemzése, a helyi és az országos jelentőségű politikai események egymásra vonatkoztatása még további hosszú és alapos kutatómunkát igényel. Mi sem vállalkozhatunk egyelőre a vázolt feladat teljeskörű elvégzésére, csupán arra teszünk kísérletet, hogy - az országos tendenciákkal összevetve - bemutassuk a rendszeres bizottsági munkálatok reformkori felülvizsgálata során keletkezett Békés megyei javaslatokat. 16 Ilyenformán a vizsgálat az 1830-as évek elejére irányul, arra az időszakra, amikor Békés - a történetírás eddigi ismeretei szerint minden különösebb előzmény nélkül - a reformellenzék egyik fontos bázisává vált. 17 Ezt a fordulatot a kortársak is érzékelték, s különösen a kormányzat részéről igyekeztek is magyarázatot keresni e látszólag meglepő változásra. 18 Mint arról már az előzőekben szó esett, 1831 őszén számos megye sürgette az országgyűlés összehívását. Különös figyelmet keltett Békés 1831. október 11 L. Szabó 1990. és Jankovich-Erdmann (szerk.) 1991. 770-776. 12 Karácsonyi 1896. III. 202-203li Scherer 1941. 38-3914 Ezért nevezhették az 1840-es években - ha hinni lehet Noszlopy Antal visszaemlékezésének - „cseléd megyének" Békést a szomszédos vármegyékben (Noszlopy 1999- 154.). 15 így vélekedik pl. Jároli (kiad.) 7. skk. 16 A rendszeres bizottsági munkálatok Békés megyei vitáinak bizonyos mozzanataira már utalt Barta István is: Barta 1966. 151-173. 17 Kecskeméti Károly szerint az 1790 és 1848 közötti időszakban 26 megyében mutatható ki vagy a konzervatív, vagy a liberális irányzat egyértelmű hegemóniája. Ezek közül Békés 1790-ben még a „jobboldali", 1832 és 1848 között viszont már a „baloldali" megyék közé tartozott. Ilyen típusú átalakulást Kecskeméti csak Komárom és Somogy esetében mutatott ki (Kecskeméti 1989314.). 18 Vö. Völgyesi 1999. 30., 36.
