Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)
A törvényhatóságok körében ugyanakkor óriási a várakozás. A tanácskozások további elhalasztása tehát komoly feszültségeket okozhat a megyék és a kormányzat között. A nádor a külpolitikai helyzet megváltozásával is érvelt; olyan eseményektől tartott, amelyek lehetetlenné tennék az országgyűlés megtartását, vagy az uralkodó kénytelen lenne megosztani a figyelmét a magyar országgyűlés és egyéb tényezők között - konkrétumokat azonban nem nevezett meg. Álláspontja tehát az, hogy a rendeket még 1832 folyamán össze kell hívni; ez annál inkább lehetséges és szükséges, mert - véleménye szerint - valamennyi operátum országgyűlési megtárgyalására úgysem kerülhet sor. 51 Reviczky 1832. szeptember 20-án válaszolt József nádornak. A kancellár tudatta, hogy hamarosan összeül az a konferencia, amely a diéta időpontját határozza meg. Ezen a tanácskozáson a nádor, valamint a magyar főméltóságok megjelenésére is számítanak, Reviczky október l-jét javasolta a konferencia időpontjául. Nem tudni pontosan, mikor zajlottak le a megbeszélések, az azonban bizonyos, hogy a kancellár október 4-én a nádornak elküldte a királyi meghívólevél tervezetét, és arra kérte, hogy fogalmazza meg ezzel kapcsolatos megjegyzéseit. 52 A nádor módosító javaslatai szerint kihagyandó lenne az az utalás, amely az országgyűlés elhalasztásáról szól. A regalisban megfogalmazott álláspont ugyanis vitákra adhat okot a rendek részéről. A nádor szerint a meghívólevél a diéta helyén és időpontján kívül ne tartalmazzon semmit az ott szereplő tárgyakkal kapcsolatban. 53 A királyi meghívólevél szövegét az 1832. október 11-én tartott államkonferencián állapították meg. Itt Reviczky ismertette a nádor álláspontját, amelyet a kancellár és a konferenciatagok végső soron elfogadtak. Reviczky hangsúlyozta, hogy a kormányzat politikája eredményesnek bizonyult. A szilárd és következetes magatartásnak köszönhető, hogy a megyék többsége - Hont, Fejér, Pest és Szabolcs kivételével - befejezték az operátumok megtárgyalását. Véleménye szerint az országgyűlés eddigi elhalasztása egyedül a törvényhatóságokat terheli. A kormányzat csupán a országgyűlési tárgyalások menetére, a munkálatok sorrendjére kíván hatást gyakorolni, vagyis az indítványozás jogát tartja fönn magának. A kancellár, József nádorral előzetesen egyeztetve, a következőket terjesztette elő: mivel a nádor Pest megyében október 23-án tart tisztújítást, a regalist október 24-re kell datálni, s a meghívólevelet először ott kell nyilvánosságra hozni. A magyar főméltóságokat november 20-ra Bécsbe kell hívni, hogy a követutasítások s az instrukciók ismeretében meghatározzák a királyi operarumot sem vitt a közgyűlés elé. A megye közgyűlése csak 1832. október 16-án tűzte napirendjére a 9 operátumot. MOL Kanc. Diaet. 10. cs. 51 A nádor mérlegelte azt is, hogy a kormányzat számára mi lenne a kedvezőbb: ha a megyék valamennyi operarum kapcsán utasítással rendelkeznének, vagy ha, nem végezvén valamennyi munkálat felülvizsgálatával, pótutasításokra várnának. Úgy vélte, hogy ha a törvényhatóságok minden munkálat kapcsán részletes utasítással rendelkeznének is, ám nem ismernék a kormányzat szándékait és a tárgyalási sorrendet, szintúgy pótutasításokat kérnének, a kormányzat tehát ugyanoda jutna ezen az úton is, sőt, még időt is vesztene, míg a munkálatok teljes megyei felülvizsgálatára vár (MOL Kanc. eln. titk. 1832:157.). 52 MOL József nádor titk. praep. 16. cs. IX. 53 A nádor véleményének fogalmazványa: MOL József nádor titk. praep. 16. cs. IX.
