Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)

ugyan az adózók terheinek csökkentését, mégis úgy vélte, a jelenlegi körülmények között nem lehet a tárgyat elsőként az országgyűlés napirendjére tűzni. A vitákban felszólalók ugyanis - s itt nyilvánvalóan a megyei követekre gondolt - népszerűség utáni, vágyukban hiú reményeket ébreszthetnének az adózókban: „... und für den Contribuenten im Lande noch mehr beunruhigenden Auftritte Anlass gebén." A tárgyalások során nyilvánvalóvá válnának a különböző érdekek és felfogások közötti éles különbségek: „... sondern auch die mannichfatigsten [!] Wiedersprüche und Collisionen zwischen den verschiedenen Interessen hervorbringen, und der Grenzpunkt der freysinnigen Volksthümlichkeit und die Constitutionellen Matigung weiter auseinander entfernen wirá,"

44 Ez pedig semmi esetre sem lenne kívánatos, hiszen az alattvalókban fölvetődne a kérdés: sorsuk további könnyebbedését az uralkodótól vagy a nemességtől és a liberális képviselőktől várhatja-e. A munkálat során előkerülő tárgyak - a kilenced, a tized, robot, házipénztár - éles vitát válthatnak ki a birtokos és birtoktalan nemesség között, és érzékenyen érintené a papságot is. Az ország egyes területeinek sajátosságai, az eltérő szokások pedig igencsak megnehezítenék az egységes szabályozás és törvény kidolgozását. Mindezeket figyelembe véve, Mérey úgy vélte, az urbáriumot azért sem szabad elsőnek napirendre tűzni, mert a kialakuló viták minden bizonnyal a kormányzat tekintélyvesztésével végződnének. A személynök felvetette annak lehetőségét, hogy az úrbéri operátum kapcsán á liberális párt alulmaradna az illiberális képviselőkkel szemben, s ekkor a kormányzat kiegyenlítő, közvetítő szerepben léphetne fel. Mérey azonban erre a fordulatra nem sok esélyt látott. Véleménye szerint az instrukciók tartalmából nem lehet következtetni az országgyűlés majdani hangulatára, a tanácskozások szellemisége ugyanis, amint a tapasztalat mutatja, a diéta első heteiben, a követek egymással való személyes érintkezése kapcsán alakul ki. Mérey tehát számolt egy jelentős liberális csoportosulás meglétével, amely maga számára kedvezően befolyásolhatná az országgyűlés menetét. A személynök éppen ezért a jogügyi munkálat elsőségét javasolta; ez az a tárgy ugyanis, amely a kormányzat érdekeit a legkevésbé érinti, ugyanakkor az elavult és nehézkes igazságszolgáltatás átalakításával a közhangulatot kedvezően lehetne vele befolyásolni. Végső soron tehát - Mérey szerint - a juridicum, urbárium, contributionale-comissariaticum és ecclesiasticum napirendre tűzésével éppen elegendő feladata lenne az országgyűlésnek. A kényes kérdéseket érintő kereskedési és - még inkább - a közjogi munkálat tárgysorozatba vételéit pedig semmi esetre sem javasolta. Az országgyűlés ügymenetével kapcsolatban Mérey is a legnagyobb óvatosságra és körültekintésre intett. Véleménye szerint a kormányzattal szemben megnyilvánuló bizalmatlanság nem teszi lehetővé, hogy közvetlenül avatkozzanak be a diéta működésébe. A nádorhoz hasonlóan lehetségesnek tartotta az alsótábla ülésrendjének megváltoztatását, a hallgatóság számának korlátozását. Többször is hangsúlyozta, hogy a szilárd és erős felsőtáblára, a klérusra és a városi követekre támaszkodva azonban ellensúlyozni lehetne a megyei köve44 MOL Kanc. eln. titk. 1832. 262. sz. 931. r.