Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
1. számú függelék
A Gosztonyi család a XVII. század elején került Pest megyébe, birtokaik voltak Dunavecsén, Foton, Pécelen, Kisnémediben, Váchartyánban. A család számos tagja viselt megyei hivatalt. Gosztonyi evangélikus volt. Jankovich Imre (?-?) 1798-tól Pest megye táblabírája, katolikus vallású. Jankovich Miklós (1772-1846) 1798-tól Pest megye táblabírája, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1816-ban alapítótagja a Marczibányi-alapítvány kiküldöttségnek, 1832-től pedig az állandó nyelvi bizottság munkájában vett részt. Neves régiséggyűjtő, gyűjteménye 1836-ban az országgyűlés kezdeményezésére a Nemzeti Múzeumba került. A család Horvátországból származik, onnan költöztek Trencsén megyébe; az egyik ág tagjai Nógrádban viseltek tisztségeket. Jankovich katolikus volt. Keglevich László, gróf (?-1833) 1808-ban Pest megyében tiszteletbeli aljegyző, 1823től a megye táblabírája. 1810-ben a Magyar Kamara titkára lett. Részt vett a megye által 1832-ben kiküldött nyelvbizottság munkájában, tagja volt a Magyarországi Állattenyésztő Társaság választmányának. Egyik alapítója volt a nemzeti vívóintézetnek. A családnak Pest megyében Inarcs-pusztán, Irsán, Mendén, Kisorosziban voltak birtokaik. Keglevich katolikus volt. Kovách György (?-?) 1790-ben esküdt, 1797-től a kecskeméti járás alszolgabírája, 1804 és 1818 között a solti járás főszolgabírája. 1808-ban táblabíróvá nevezték ki. 1820tól másodalispán, 1829 és 1832 között első alispán. Tagja volt a színházi fundus ügyében 1828-ban kinevezett megyei küldöttségnek, 1830-tól részt vett a Marczibányi-alapítvány munkájában. A család a Nyitra megyei Dicskéről származott, innen is kapták előnevüket. A dicskei Kovách-család katolikus volt. Kubinyi Miklós (1775-1845) pesti ügyvéd, 1818-tól Pest vármegye táblabírája. Kubinyi evangélikus volt. Madarassy István, ifjabb (?-?) 1798 és 1806 között alszolgabíró, 1806-tól Pest megye táblabírája. A család nemességét Gömör megyei bizonyítvány alapján 1796-ban hirdették ki a megyében. A család több tagja töltött be fontos megyei tisztségeket, így például idősebb Madarassy István 1791 és 1798 között a solti járás főszolgabírája, míg Madarassy László (ifjabb Madarassy István fia) 1836 és 1847 között szintén a solti járás főszolgabírája. A család birtokai Tasson voltak. A család református volt. Mérey László Q-1850) 1804-ben tett ügyvédi vizsgát. 1813-tól Pest vármegye táblabírája, az 1831 és 1833 között személynöki tisztet viselő Mérey Sándor testvére. Tagja lett az 1828-ban, a színházi fundus ügyében kinevezett ad hoc bizottságnak és az 1832-ben a magyar nyelv ügyében kiküldött megyei választmánynak, továbbá a Magyarországi Állattenyésztő Társaságnak is. 1834-től részt vett a Marczibányi-alapítvány munkájában, majd a Nemzeti Színház építészi albizottságában. Mérey katolikus volt. Nyáry Ignác(1769-1834) 1793 óta Pest megye táblabírája. A család Nyáregyházáról kapta előnevét, Ignác fia, Antal 1836-ban bárói címet szerzett. Nyáry református volt.
