Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)
időben hívják össze, ekkor fel sem merült, illetve Purkhart fogalmazása szerint ez a megoldás megengedhetetlen lenne. 31 Az előzetesen kidolgozott vélemények elhangzása után Reviczky kért szót. A két államtanácsossal szemben új nézőpontból kívánta megvilágítani a problémát. Véleménye szerint a kérdés az, hogy melyik országban őrzi a kormányzat szilárdan a törvényességet, s melyik az, ahol a törvényességet csorbítja, esetleg kifejezetten megsérti. A kancellár úgy vélte, az országgyűlés elhalasztásának felelőssége Magyarországon kizárólag a törvényhatóságokat terheli. Az 1831. szeptember l6-án kiadott rescriptum értelmében ugyanis a diéta összehívásának feltétele az, hogy a megyék befejezzék az operátumok felülvizsgálatát. Reviczky értesülése szerint azonban a megyék többségében egyetlen operátumot sem fejeztek be teljesen. A tárgyalás alá pedig általában azok a munkálatok kerültek, amelyek elsőként való napirendre tűzését egyetlen bölcs kormányzat sem tartaná kívánatosnak. Úgy vélte, a dolgok állása szerint december előtt nem kerülhet sor a magyar országgyűlés megkezdésére. Számításai szerint pedig ez a diéta legalább két esztendeig fog tartani. Mindezeket figyelembe véve, megengedhetetlen lenne, hogy az erdélyi országgyűlést ilyen hosszú időre levegyék a napirendről. A kormányzat törvénysértése s a kialakult provizórikus állapotok ürügyén már a megyék tényleges ellenszegülésére lehet számítani. 32 A kancellár szerint az erdélyi országgyűlés az általa javasolt tárgyakkal is hozzájárulna a törvényes állapotok visszaállításához, a kedélyek lecsillapításához: „Dieser Zustand der allgemeinen Aufregung, wozu die nicht gesetzliche Stellung der Regierung Deckmantel leihet wird durch schnelle Abhaltung eines Landtages gedámpft werden..." Attól pedig, hogy a napirendre nem kerülő követeléseket a magyarországi rendek felkarolnák, nem kell tartani. Reviczky meggyőződése szerint ugyanis a kormányzat a királyi propozíciók által mederben tudja tartani a tanácskozást. Sokkal aggasztóbb lenne, ha az erdélyi törvényhatóságok a kialakult állapotok miatt a magyar rendekhez fordulnának, és ez által az oppozíció védelmezné a törvényességet a kormánnyal szemben. 33 A konferencia többi tagja azonban úgy foglalt állást: sem az idő, sem a 31 József nádor volt az, aki 1832 szeptemberében Reviczkynek felvetette az egyidejűség lehetőségét: MOL Kanc. eln. titk. 1832:157. Végül is azonban ez a változat valósult meg, hiszen az erdélyi országgyűlés 1834 májusától 1835 febmárjáig ülésezett, párhuzamosan a magyarországival. 32 Reviczky ekkor külön kitért Wesselényi Miklós szerepére; tevékenységét úgy jellemezte, mint jeladást a megyék ellenszegülésére az újoncállítás kérdésében. Nem véletlen, hogy a kancellár ekkor ilyen részletesen szól Wesselényiről, hiszen április 26-án, vagyis két nappal később ült össze az a — Reviczky vezette - vegyes bizottság, amely a báró perbefogásáról tanácskozott. Vö. Trócsányi 1965. 105. 33 1790-ben is az unió megteremtése kapcsán fordultak az erdélyi törvényhatóságok a magyar országgyűléshez, annál is inkább, mivel ekkor meg II. Lipót nem hozta nyilvánosságra valódi szándékait. Az erdélyi és magyar kancellária ismételt szétválasztásával a kormányzat gyakorlatilag lehetetlenné tette az uniót. Az 1830-as évek elején ismét felvetődött a két ország egyesítésének gondolata. Szatmár megye és több más törvényhatóság fellépése jelezte, hogy ez a kérdés a rendek szándéka szerint szerepelni fog a magyar diétán.
