Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
lenkezik a természetes igazsággal, hogy a felségsértés, pártütés vagy hazaárulás bűnében vétkes személy osztályos rokonai az ősi javaktól meg legyenek fosztva. A váltótörvényszék felállításával foglalkozó V rész kapcsán 34 a küldöttség kifejtette: „a köz jólelkűség és nemzeti hitel" lenne csak képes mások jogainak kellő biztonságot adni, és ez ismertethetné meg egy nemzettel a vagyonosodásból származó polgárosodás előnyeit. Úgy vélték tehát, hogy egy saját törvényekkel bíró szabad nemzet számára nincs fontosabb, mint a hitel intézetének megteremtése és a váltótörvényszék felállítása. Ebből a szempontból elfogadták az országos küldöttség javaslatait, mindössze egyetlen kiegészítő megjegyzést fűztek a tervezethez. A III. tc. 1. §-ban sorolta fel az országos bizottság a Fiúméban már fenálló törvényszék mellett azokat a városokat, ahol a kereskedői ítélőszékeket fel kívánták állítani. Békés küldöttsége szerint Pest, Pozsony, Sopron, Kassa, Miskolc, Debrecen, Eszék, Temesvár és Zágráb mellett Szegeddel is számolni kellene, hiszen a várost kiterjedése és virágzó kereskedelme mindenképpen alkalmassá tenné egy ilyen szerep betöltésére. Békés számára pedig különösen fontossá tette ezt a kérdést az, hogy a megye Báccsal, Torontállal, Csanáddal, Csongráddal és a Kiskunság nagyobb részével a város vonzáskörzetébe tartozott. A választmány munkájának végén azt javasolta, hogy a jövő országgyűlésen megtárgyalandó büntetőkódexet és a kereskedésről szóló törvénykönyvet még a diéta alatt fordítsák magyarra. Békés megye az 1832. szeptember 10-én kezdődő közgyűlésen tűzte napirendjére a jogügyi operátumot. A bíróságok elrendezéséről szóló fejezetben az úriszékekkel foglalkozó I. tc. kapcsán a közgyűlés elutasította a megyei választmánynak a mezővárosok elsőfokú bíráskodásának kiterjesztéséről szóló javaslatát. A megyei ítélőszékekről szóló törvénycikket a rendek azzal egészítették ki, hogy a táblabírák kinevezésekor nemcsak a birtokos és birtoktalan nemesek közötti megkülönböztetés szűnjön meg, hanem lehetőség legyen arra is, hogy a méltónak bizonyuló nem nemes személyek sorából is kikerülhessenek táblabírák. Az V tc.-kel kapcsolatban kijelentették: a Királyi Tábla a jövőben ne legyen elsőfokú bíróság, az eddig elsőfokon ide tartozó pereket a felállítandó két tartományi ítélőszék illetékességébe kell utalni. A közgyűlés fontosnak tartotta, hogy valamennyi ügynek két feljebbviteli fóruma legyen, továbbá a megyegyűlésekhez és az országgyűléshez hasonlóan a törvényszékeken is szerették volna a nyilvánosságnak a biztosítását. A polgári törvények első cikkelyével kapcsolatban a rendek arra kívánták felkérni az uralkodót, hogy a jövőben csak a személyes érdemért tegyen adományt. Az öt részből álló jogügyi munkálat véleményezése során számos törvényhatóság leszögezte: a reformok legfőbb célja az igazság kiszolgáltatásának egyszerűsítése és meggyorsítása. Csongrád szerint „A polgári társaságos élet jóléte egy részét teszi az, hogy a sérelmet szenvedőknek az igazság nemcsak serényen szolgáltasson ki, hanem az a panaszosnak mentől kevesebb költségébe s fáradtsá14 A váltótörvényszék felállításával foglalkozó fejezetet a választmány a márc. 21-i, tizenharmadik ülésben tűzte napirendjére az előző napon jelen voltak részvételével.
