Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
megválasztása, 1902, május 26-án. 147 Egy ideig főjegyzőként látta el az alispáni ügykört, helyettesi minőségben. 1916. május 23-án a törvényhatósági bizottság egyhangúlag Békés vármegye alispánjává választotta. A belügyminiszter 1921. május 6-án 2876/1921. eln. sz. alatt - mint alispánt - a főispáni teendők ellátásával bízta meg. Jegyzőkönyvileg 1921. május 26-án, Gyulán vette át Egán Imrétől a főispáni iratokat, amelyeket 1922. március 28-án adott tovább Brandt Vilmos kinevezett főispánnak. 148 Daimel Sán<lor alispáni méltóságához sokrétű melléktevékenység járult; igazgatósági tag volt a Gyulavidéki Helyiérdekű \&sút Rt.-nél, a Mátra-Körösvidéki Helyiérdekű Vasút Rt.-nél, az Alföldi Gazdasági \ksútnál, az OrosházaSzentes-Csongrádi \&sút Rt.-nél, az Apcvidéki Kőbánya Rt.-nél. Az utóbbi társaság alelnökévé is megválasztotta. Gazdasági szerepvállalását - mint a mindenkori alispánét - a vármegye érdekei indokolták, a megye ugyanis törzsrészvényes volt ezekben a vállalkozásokban. 149 A belügyminiszter a szolgálati idejüket kitöltött vármegyei alkalmazottakról rendelkező 7000. M. E./1925. sz. kormányrendelet alapján nyugdíjaztatni kívánta Daimel Sándort. A főispán és a vármegyei tisztikar azonban egy emberként állt az alispán mellé, és a közérdekre hivatkozva, többszöri levélváltás után kijárták, hogy a minisztertanács 1927. december végéig visszatartsa Daimelt. 150 Maga Daimel 1930. november 8-án terjesztette a főispán elé nyugdíjaztatása iránti kérelmét, amelyet a törvényhatósági bizottság november 22-én tűzött napirendre. 151 Tiszviselőtársai Daimel Sándorban látták a puritán, megbízható, lankadatlan szorgalmú tisztviselő mintaképét. A háború idején is rendkívüli teljesítményt produkált. Az élelmezési ügyeket egymaga, referens nélkül látta el. A sóelosztást és az ezzel kapcsolatos teendőket is felvállalta, s oly eredményesen dolgozott, hogy 8 hónap alatt 20-szorosára emelte a közélelmezési alap vagyonát. Fáradozásai elismeréséül 1924-ben a törvényhatósági bizottság különjutalmat szavazott meg számára. 152 147 Békés MegyeiNap, 5. évf. 1998. szept. 4.207. sz. 10. p.; thb. jkv. 858/1901; BMLIYB. 401. b. 567/1902. 148 Thb. jkv. 173/1916; BML IV B. 401. a. 16/1918; BML IV B. 401. b. 432/1924. 149 BML IV B. 407. b. 11832/1920; thb. jkv. 1189/1923,136/1929,23/1931. 150 Az 1926. jan. 16-i rendkívüli törvényhatósági bizottsági közgyűlésen kiadott felterjesztés a belügyi tárcánál is meghallgatásra talált, hiszen a minisztertanács 1926. márc. 26-án hozzájárult Daimel 1926. nov. 30-ig való visszatartásához. Ez év júl. 30-án - a törvényhatósági bizottsági tagok újabb megmozdulásának köszönhetően - 1926. dec. 3 l-ig hosszabbították meg szolgálati idejét. A Daimel-ügy a vármegye feliratára (Gyula, 1926. okt. 14.) 1926. dec. 3-án ismét napirendre került. A minisztertanács ezúttal 1927. december végéig tartotta vissza az alispánt. BML IV B. 401. b. 1002/1926,1077/1926; BML IV B. 407. b. 23295/1925. 151 Nyugdíjba beszámítható szolgálati ideje - 1889. júl. 29-től 1930. dec. 31-ig - 41 év 5 hónap 2 napot tett ki. Ez az idő főiskolai végzettségének és két évi millenniumi kedvezményének köszönhetően 49 év 4 hónap 2 napra egészült ki. BML IV B. 401. b. 1213/1930; thb. jkv. 260/ 1930. 152 BML IV B. 401. a. 16/1918; thb. jkv. 151/1924, 755/1924. 80
