Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - „Békés megye' örömünnepe..."

te a költségeket. A bandériumra 2800 forintot, a város kivilágítására 280 forin­tot kalkuláltak, a küldöttségek ellátására 1000 forinttal számoltak. Az önkéntes adakozásból 5068 forint 23 krajcár folyt be, az összes kiadást 4405 ezüstforint­ra becsülték, a megmaradt 663 forint 32 krajcárt az insurrectionalis pénztárba utalták. Az 1842. október 31-i főpénztárnoki számadás végül 4560 forint 46 krajcár költséget állapított meg. A legnagyobb summa minden kétséget kizáró­an a bandériummal (2287 forint 6 krajcár) és a kivilágítással (1098 forint) kap­csolatos költekezésből adódott. A vendéglátásra 442, „külömbfélékre" 86 fo­rint 54 krajcárt áldoztak. Külön említést érdemel az a jutalom gyanánt kiosz­tott 291 forint, amire minden érintett rászolgált. Egyedül a Hardegg-ezred ze­nekara 200, igazgatójuk további 20 forintot kapott. Ezenfelül a főispán Békés vármegye táblabírái sorába emelte ezredesüket és alezredesüket. Elismerésre méltó szolgálatot tanúsított 13 tömlöcőr, 16 csendőr és két praetorialis levél­hordó lovas katona; fáradozásaikat fejenként egy forinttal jutalmazták. Közü­lük Kovács György csendőr a szüntelen, megfeszített lovaglás miatt szolgálat­képtelen lett, s kénytelen volt posztjáról önként lemondani. A beiktatásnak nem­csak emberek, hanem anyagi javak is „áldozatul" estek. Az éjszakai kivilágítás nyomán a vármegyeháza felső szobáiban és a tömlöcnél betörött hét nagy és hat kis tábla ablak Uferbach József gyulai üvegesmesternek adott munkát. Az installationalis pénztár terhére (355 forint 46 krajcár) nyomtatták ki 2000 példányban a Békés megye' örömünnepe című könyvecskét, amelyben a beiktatás előkészítését, a ceremónia lebonyolítását adták közre. A nyomtatással járó terheket Károlyi fiskálisa, Bártfay László vállalta magára. A natúr- és velin­papír szükségletet Kozma Bazil és Társa biztosította, a tipográfiai munkát az Egyetemi Nyomda végezte. A kézirat lemásolójának és korrektornak a Protes­táns Egyházi és Iskolai Lap segédszerkesztőjét, Kecskeméthy Csapó Dánielt kér­ték fel. A kinyomtatott íveket Láng József budai könyvkötő 1842. július 17-re kötötte be, a kötetek tíz nap múlva már Gyulára érkeztek. Nóvák Antal a me­gyebeli szolgabíráknak 100-100 példányt küldött, megbízva őket azok ki­osztásával. Minden földbirtokos, táblabíró, tisztviselő, nemes és honorácior kapott belőle. A könyvből Arad, Bihar, Csanád, Csongrád vármegyének 50-50, Szabolcsnak és a Jász-Kun kerületnek 26-26 darabot juttattak. A főispánnak és leleki Józsefnek névre szóló, aranyozott díszkiadás járt. Gr. Károlyi György nemcsak nyomtatott formában kívánta emlékezetébe idézni az örömünnepet. Megbízásából Wiltherr László, a gróf Károlyi nemzetség levéltárnoka arra kérte az első alispánt, hogy küldje meg a főispáni beiktatás ünnepi szertartásainak körülményes, hiteles leírását. számolniok. Egy az, hogy se mutatványi szín helyet, se lakást nem kapnának, minden elvan már foglalva; más az, hogy két estve lesz itt a' nagyobb közönség, harmadnap az egészlen széjjel oszlik ismét, - már pedig első estve a' kivilágítás, és tűzi játékok, második estve a' nagyobbszerű táncz­vigalom igényli magának a' közönséget annyira, hogy színházba menendő bizonyára fel nem ma­rad." BML IV A. 4. a. 235/1842; BML IV A. 4. c. 235/1842. 37

Next

/
Thumbnails
Contents