Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - „Békés megye' örömünnepe..."
tek össze 3 egy részük csatlakozott Atzélhoz és az első alispánhoz, akik templomi szentmisét hallgattak. A terembe belépve a karzaton ülők közül néhányan éljenkiáltásba törtek ki, a többség viszont ezt viszhangozta: „éljen a haza! A haza éljen!" Erős pisszegések, éles füttyentések után csak hosszú idő elteltével állt be a csend. A kinevező királyi oklevél felolvasásakor, Atzél ott felsorolt érdemeit tompa moraj fogadta. Boczkó Dániel indítványára a főispáni adminisztrátor magyar nyelven, és nem egyházi személy kezébe tette le a hitet. Az eskümintát Nóvák Antal vármegyei főjegyző olvasta fel előtte. Atzél Antal felolvasásból tartott székfoglaló beszédére senki sem válaszolt, táblabírói kinevezéseit is szó nélkül fogadták, egyedül Kárász István kinevezését kísérte éljenzés. A rendek azt nehezményezték, hogy az újdonsült táblabírák jórészt ismeretlenek előttük, illetve gondolkodásuk Békés megye elveivel ellentétes. A beiktatás végeztével a főispáni helyettes a megye termében fogadta saját vendégeit, a többség - az előző esti forgatókönyv szerint - a Korona fogadóban vacsorázott. Az éjszaka folyamán hangászoktól kísért csapatok járták a várost, egyikük jelszava: „éljen Atzél!", a többieké: „éljen a haza!" 86 ... Atzél Antal elválása Békés vármegyétől ugyanolyan keserű volt, mint fo-. gadtatása. Búcsúlevele (Németság, 1841. szeptember 19.) felolvasásakor a rendek siettek megörökíteni, hogy a főispáni adminisztrátor a családi- és magánutazásaira használt előfogatokért soha nem fizetett, sőt ilyen alkalmakkor külön költségekkel terhelte a községeket. Az elmaradás miatt a vármegyei főügyész 1845-ben perbe idézte Atzélt, aki azonban nem várta ezt be, hanem lerótta a kérdéses 157 forint 45 krajcárnyi summát a pénztárnoknak. A megye közönsége 1842-ben arra figyelmeztette Atzél Antalt, hogy elmulasztotta visszaszolgáltatni az őt főispáni adminisztrátorként szolgált hajdú kardtarsolyszíját, övét és csákóját. 87 ... „Békés megye' örömünnepe..." Amilyen elutasítással várták Atzél Antalt, éppolyan tüntető örömmel fogadták a Békés megyei rendek a helyére lépő főispánt, gróf Károlyi Györgyöt. Gyula város történetének egyik krónikása, Kóhn Dávid is kiemelt fontosságot tulajdonított Károlyi 1842. május 16-17-i installatiójának, amelyhez fogható szerinte - nemcsak Békésben, de az egész országban sem azelőtt, sem azt követően nem volt. A vármegyei közgyűlés kitörő lelkesedéssel üdvözölte azt az 1841. szeptember 16-i királyi döntést, amely - Lánczy József halála folytán - Atzél 85 Kgy.jkv. 1362-1363/1836; Békésmegyei tudósítások, 1883.140-146. p.; Kossuth Lajos összes munkái, 1966. 674-675., 716-719. p.; Scherer, 1. köt., 1938. 462-464. p. 87 Kgy. jkv. 2312-2313/1841,1961/1845,1437/1842; BML IV A. 4. a. 26/1842, 61/1842, 322/1842,490/1842, 782/1842, 942/1842,608/1845. 30
