Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
közelítette Nóvák Antal 464 voksát. Ehelyett a rendek akaratából kifolyólag Békés vármegye másodalispánjává választották meg, a hivatali esküt a folytatva tartott restauratio másnapján, november 24-én tette le. 765 Meg sem várva a következő tisztépítés három éves időhatárát, már 1842. június 13-án benyújtotta lemondását, és a „családi körülmények szülte okai nyomósságánál fogva" kérte felmentését. A megyei elöljárók meglepetten olvasták a másodalispán elhatározását a két nappal későbbi közgyűlésen, és hivatala további folytatására szólították fel\Kenckheimet. Bíztak benne, hogy a gondok megoldódnak és szerencsés kimenetelt vesznek. A grófot azonban nem lehetett szándékától eltántorítani. A főispánhoz írt levelében (Gyula, 1842. július 2.) is előadta körülményeit, arra kérte Károlyit, hogy fogadja el leköszönését, és a következő közgyűlésen mentse fel állásából. A főispán egy hónappal később intézkedett az ügyben. Pestről, augusztus l-jén utasította az első alispánt, hogy az újabb lemondást terjessze a rendek elé. Nóvák Antal eleget tett Károlyi intencióinak és a szeptember 19-i generális congregattón sajnálkozva bár, de elfogadták a lemondást. Annak érdekében, hogy a közügyek hátramaradást ne szenvedjenek, Simay Kajetánt bízták meg „az alispáni hivatal körébe tartozók[na]k ideiglenes folytatásával". 766 A másodalispáni hivataltól megválva Wenckheim József a családi birtok irányításának szentelte magát. A vármegyei bizottmány tanúbizonysága szerint (Gyula, 1849. április 14.) a szabadságharc idején a haza iránti kötelességét mint jó polgár teljesítette. Édesanyja és testvérei távollétében igazgatta a közös birtokot, nemzetőrként is harcolt, de tehetsége szerint minden más módon előmozdította a haza ügyét. Az aradi önkéntesek ágyújához lovat ajándékozott, készpénzt ajánlott fel, a lovardát lőszerraktárnak alakította át, a hadifoglyok számára is külön épületet biztosított. Hármasfogatával fuvarozásokat bonyolított le, így könnyítve a magyar tábor élelmezését. 1849 áprilisában 1200 forint adót előlegezett meg a honvédek felszerelésére. A forradalom és szabadságharc idején tanúsított magaviselete tisztázása érdekében 1850-ben vizsgálatot folytattak ellene július 20-án amnesztiát kapott. Az országgyűlésnek 1861-ben, 18651868-ban jelen lévő, 1869-ben meghívott főrendi tagja volt. Gróf'Wenckheim József az 1840-1842 között viselt másodalispáni méltóságot leszámítva nem vállalt közszereplést Békés vármegyében. A jótékonyság azonban a későbbiekben sem állt távol tőle, 1858. április l-jén vallási és lelki célokra alapítványt tett a gyulai katolikus plébánián. 767 765 Kgy. jkv. 1900/1840,1902/1840,1928/1840. 766 Kgy.ir. 1343V 2 /1842,1644/1842; kgy. jkv. 1343 V 2 /l 842; GróPKenckheim József nemcsak a főispánhoz, hanem a megye közönségéhez is eljuttatta második lemondó levelét (Gyula, 1842. szept. 17.). Kgy. ir. 1645/1842; kgy. jkv. 1645/1842. 767 BMLIVB. 103. b. 586/1849; BML IV B. 151. 857/1850, 909/1850, 990/1850,1000/ 1850, 1376/1850, 1875/1850 (mutatókönyv); Hankó, 2000. 34. p.; Az 1848-1849. évi, 2002. 1095. p. 221
