Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - Békés vármegye újjászervezése, a restauratiók sora

napnak az emlékét még évek, évtizedek múlva is felidézték, hiszen csak 38 év múltán tartottak újabb építőszéket Békésben. Az Orczyt követő főispánokat egyéb hivatali kötöttségeik gátolták meg kötelességük teljesítésében. Bedekovich Ferenc is évről évre hitegette a megyét, hogy sort kerít a tisztviselői kar megújítására, ám ez rendre elmaradt, helyette a kinevezés is kielégítő megoldásnak tűnt számára. Bár a közgyűlés tagjai nem kételkedtek az érintett személyek rátermettségében, az idő múlásával egyre inkább ott munkált bennük az igény, hogy szabad voks által maguk választhassák meg elöljáróikat.

53 Bedekovich elfoglaltsága, a királyi udvar körüli teendői kilátástalanná tették, hogy akár még 1819-ben végbemehetne egy esetleges restauratio.

54 A kérdés súlyát jelzi, hogy 1825-ben a szomszédos Arad vármegye első embere, báró Wenckheim József is sürgette a békési főispánt, hogy mielőbb tegyen eleget törvényben előírt kötelezettségének, és tartsa meg az immár 35 éve esedékes tisztújítást.

55 A tisztikar megújítására Lánczy József kinyilatkoztatta készségét, ám ez az országgyűlés és egyéb akadály miatt még 1827-ben se mehetett végbe.

56 Ez év szeptember 11én 24 236. sz. alatt tette közzé a helytartótanács azon rendeletét, amely kötelezte a vármegyék főkormányzóit, hogy a törvényes időszakokban építőszéket hirdessenek meg, és a hivatalok betöltőit felkiáltással válasszák meg. \foksolásra csak akkor kerüljön sor, ha ez a módszer nem hoz megnyugtató végeredményt.

57 A felső helyről jött rendelkezés lett a mértékadó az 1828. június 25-én, hosszú szünet után - ünnepélyes légkörben - megejtett restauratio alkalmával. A régen várt tisztújítást a megyei közélet szereplői rendkívüli jelentőségű eseménynek tartották.

58 Fontosságát a későbbiekben is hangsúlyozták. A megye 1832 áprilisában emlékeztette a főispánt, hogy a tisztválasztás óta már több mint három év telt el, egyúttal küldöttséget neveztek ki a megyebeli nemesek összeírására.

59 Lánczy válaszlevelét szeptember 3-án Pestről írta, amelyben az építőszék tolódását a „tudvalévő mirigy-nyavalya" terjedésével magyarázta, de mielőbbi megtartását ígérte. Az időpontot végül október 24-re tűzte ki, és egyidejűleg a nemesi lajstrom megküldését is kérte.

60 Az 1835-re esedékessé vált restauratiót "Kgy. jkv. 1320/1812. 54 Kgy. jkv. 1362/1819. 55 Kgy.jkv. 998/1825. 56 Kgy.jkv. 1694/1827. 17 Kgy. jkv. 9/1828; Molnár, 1983. 24. p. 58 Kgy. jkv. 1281/1828; Paszlavszky, s. a. 235-237. p. Külön említést kíván Lánczy József főispán beszéde, amely a tisztépítés fontosságát taglalja, mit jelentett az a vármegye számára. Ezt a kérdést fejtegeti Nóvák Antal első aljegyző felszólalása is, amely egyben a tisztikar búcsúirata. Kgy. ir. 1281/1828 (jkv. fog.). 59 Kgy. jkv. 1316/1832,1333/1832. Zala megyében is hasonló előkészületekkel igyekeztek biztosítani a restauratio gördülékeny lebonyolítását. A szavazásra jogosultak összeírásán túl a listában szereplő pontatlanságokat is korrigálták. Molnár, 1983. 22-23. p. 60 Kgy. jkv. 1316/1832,1365/1832,1522-1563/1832. 21