Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

mivel ekkor nem lehetett jelen, a szokott hitet csak 1833. augusztus 5-én tette le.

753 Az 1837. április 17-én sorra került restauratión Simay Kajetán ésVidovich Ferenc mellett a másodalispáni posztra jelölte ^íenckheimet Atzél Antal. A rá leadott 526 szavazat alapján fölényes győzelmet könyvelhetett el. Az alispáni teendőkön túl 1839. május 16-án Békés vármegye országgyűlési követévé is megválasztották. A június 2-ára kiírt diétára szentgyörgyi Horváth Antallal utazott Pozsonyba, ahol a büntető és javító rendszer kidolgozására kiküldött országos választmány tagjává nevezték ki. Országgyűlési szereplésére Csongrád vármegye is felfigyelt, érdemei elismeréseként táblabírájukká választották meg.

754 Az 1840. november 23-i tisztépítés alkalmával Wenckheim Béla lemondott másodalispáni posztjáról, és minden további hivatalviseléstől elzárkózott. 1841-ben mégis megtartotta - az addig a másodalispáni poszthoz kötött - vízi küldöttségi elnöki posztot, 1843. április 19-én pedig újabb közszereplést vállalt. Ezen a napon korábbi követtársával, Horvátinál egyetemben ablegatusnak választották el a május 14-re meghirdetett országgyűlésre.

755 Ez alkalommal nem szolgálta végig a diétát, magánviszonyai, váratalan családi körülményei arra kényszerítették, hogy még ez év november 16-án lemondjon megbízatásáról. A megye közönsége a december 11-i közgyűlésen tudomásul vette, elfogadta bejelentését. 1847-ben mint a Körös-völgyi békési vízi társulat választmányi elnöke tűnt fel.

756 1848. április 21-én a nádor a belügyminiszter előterjesztésére Békés vármegye főispánjává nevezte ki báró "Wenckheim Bélát. A beiktatás a belügyi tárca által támasztott elvárásoknak megfelelően ceremónia nélkül, komoly egyszerűséggel folyt le május 3-án, A főispáni teendők mellett 1848 júniusa és szeptembere között István főherceg ideiglenes főudvarmestereként járt el Bécsben. Békés vármegye Állandó Bizottmánya 1849. január 15-i ülésén^íenckheim főispán elnöklete alatt állította fel a Védbizottmányt, amely a halasztást nem tűrő kérdéseket intézte. Az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. december 18-i rendelete értelmében a főispánt bízták meg az un. mozgó nemzetőrség vagy szabadcsapatok szervezésével. Tetemes anyagi áldozatot vállalt a szabadságharc ügyéért, kiállított egy honvédzászlóaljat, és bár aktívan nem harcolt, mégis kompromittálta magát, ezért Világos után külföldre menekült. A pesti császári és királyi haditörvényszék vizsgálatot folytatott ellene. Gyulai Gaál 753 Kgy. jkv. 1969/1831, 1554/1832, 986/1833; 1832. okt. 26-án egyúttal tiszteletbeli aljegyzői posztján is megerősítette a főispán. Kgy. jkv. 1557/1832. 754 Kgy. jkv. 731/1837, 757/1839,1632/1840; Néhai, 1880.3. p. 755 Kgy. jkv. 1894/1840, 3/1843, 977/1843; BML

IV A. 4. a. 257/1841. 756 Kgy. ir. 2611/1843 (jkv. fog.); kgy. jkv. 1340/1847; Zsilinszky úgy tudja, hogy lemondásával valójában a Batthyány Lajos vezette főrendi ellenzéket kívánta erősíteni, a felsőtáblán ugyanis még a hagyományos aulikus szemlélet uralkodott. Zsilinszky, 1880. 92. p. 218