Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Ung megyei aljegyzősége és a szerémi döghalál idején tanúsított helytállása, valamint Békés vármegyei szolgálata alapján - amit főszolgabíróként, főjegyzőként és helyettes alispánként teljesített - az uralkodó udvarnoki rangra (aulae regiae familiariatus) emelte. A helytartótanács 1807. december 22-én publikálta a királyi elhatározást.

737 Az 1808-ban összehívott országgyűlésen ismét Csupor László képviselte Békés vármegyét, ezért a rendek 1808. augusztus 8-ánVidovich Györggyel töltötték be a surrogatus alispánságot. Ugyanez ismétlődött meg az: 1811. augusztus 25-re összehívott diéta alatt is (1811. augusztus 6.).

738 Csupor László egyre súlyosbodó betegsége indokolta Bedekovich Ferenc főispán 1811. augusztus 21-i leiratát, amellyel újból megerősítette a főnotariust a már többször helyettesített alispáni hivatalban. Csupor 1811. október 24-én meghalt, utódának a kijelölésére már az október 21-i és folytatva tartott közgyűlésen javaslattal álltak elő a rendek. Hét személyt terjesztettek a főispán elé, a lista első helyére Vidovich került. Bedekovich Ferenc válaszában (Bécs, 1811. december 10.) az alispáni poszt véglegesítését a következő évben tartandó tisztépítőszék elé utalta, addig is Vidovichot surrogálta. Az ígért restauratio azonban egyre tolódott, az első alispán személyének a kijelölése ellenben nem várathatott tovább magára, ezért 1812. október 2-án a főispán - kinevezési jogával élve ordinarius alispánná tette meg Vidovich Györgyöt.

739 1813. február 27-én I. Ferenc érdemeire nézve királyi tanácsossá nevezte ki Vidovichot. 1819-ben - Krassó vármegyei főispáni helytartói beiktatása alkalmával - báró'víénckheim József megyéje táblabírái sorába emelte.

740 Az 1825. július 26-i közgyűlés határozata értelmében a szeptember 1 l-re kiírt országgyűlésen szentgyörgyi Horváth János mellett Békés vármegyét képviselte. 1826 nyarán egy időre elhagyta Pozsonyt, de ezt nem önkényesen tette, hanem Lánczy József főispán utasítását teljesítette, aki Vidovich - mint alispán - elnökletével kívánta lebonyolítani a vármegyei censuralis széket. A diéta 1827. augusztus 18-án zárult, Vidovich már szeptember l-jén Gyulán volt. Erre a napra különös gyűlést hívott össze, ahol tudtul adta, hogy a megye kormányzatát a pecséttel együtt átvette, ezentúl ő jár el a substitutus alispán helyett. Lánczy József 1830-ban is Vidovichot javasolta országgyűlési követnek, de ő visszautasította az ajánlást, és egyéb körülményeire hivatkozva elállt a jelöléstől.

741 737 Kgy. jkv. 278/1808,360/1808. 738 Kgy. jkv. 977/1808, 624/1811. 739 Kgy. jkv. 977/1811,1151/1811,76/1812,1320/1812. 740 Kgy. jkv. 668/1813; Magát a 11902. sz. helytartótanácsi leiratot (1814. máj. 3.) 1814. jún. 15-én ismertették, amiből kiderült, hogy a kinevezés a taxa elengedésével járt együtt. Az alispán az 1813. júl. 1-jei közgyűlésen mutatta be diplomáját. Kgy. ir. 655/1814; BMLIV A. 4. a. 146/1819. 741 Kgy. jkv. 996/1825, 906/1826, 525/1827; kgy. ir. 1284/1830 (jkv. fog.). 215