Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

gyomai kerületben ugyanis Trefortra esett a legtöbb szavazat. 1861. március 18-án benyújtott lemondásával vált meg alispáni méltóságától. A főispán érdemei elismeréseképpen ez év május [27]-én tiszteletbeli táblabíróvá nevezte ki.

716 A lemondás ellenére nem szakadt meg a kapcsolat Trefort és Békés vármegye között. Amellett, hogy a családi birtok is ide kötötte az egykori alispánt, 1869-ig a gyomai kerület juttatta be az országgyűlésbe. A régió ügyét mozdította elő a Magyar Földhitelintézet felügyelőbizottsági tagjaként, kezdeményezésére alakult meg 1862-ben az Alföldi \&sút Társaság. Ezenkívül a Kisfaludy Társaság, a Pesti Műegylet és a Magyar Kereskedelmi Társaság egyik alapító tagja volt, az Iparegyesületnél választmányi tag lett. Az 1872. évi választásokon Sopronban választották meg képviselőnek.

717 Hivatali pályafutása csúcsára 1872. szeptember 4-én jutott el, amikor vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. Felelősségteljes beosztását 1888. augusztus 22-én bekövetkezett haláláig viselte. Ezzel egyidejűleg földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter is volt (1876. augusztus 21-től 1878. december 5-ig), ideiglenes megbízatással. Érdemei jutalmazásaként valóságos belső titkos tanácsos és a \&skorona-rend I. osztályú lovagja lett.

718 Ujfaludy Márton Az 1722. június 8-i restauratio alkalmával Békés vármegye alispánjává választották meg Ujfaludy Mártont. A folytatva tartott tisztépítőszéken, június 9-én egyúttal országgyűlési követnek küldték a rendek Almássy Mártonnal a pozsonyi diétára.

719 Az alispáni méltóságot három éven át viselte, tisztségéről való lemondását levélben (Nagyvárad, 1725. május 11.) hozta a vármegyei közgyűlés tudomására, amit május 15-én hagytak jóvá.

720 Urszinyi Andor (4,1814. november 29., Csernek- tl887. március 28., Békéscsaba

721

) Előkelő Gömör vármegyei család szülötte. Nagyszülei, Urszinyi János és Thaisz Mária csetneki polgárok voltak. Gyermekeik - Zsuzsanna (*1771), Mária 716 BMLIYB. 253. b. 1208/1860; BMLIVB. 253. a. 3/1860,123/18613 403/1861. 717 Mann, 1982. 12., 24., 56. p.; Szinnyei, 14. köt., 1914. 535. col.; Az 1848-1849. évi, 2002. 928. p. 7,8 Bölöny, 1992. 408. p.; Mann Miklós A közoktatásügy élén címmel külön fejezetben ismertette Trefort miniszterségét, annak jellemzőit. Mann, 1982. 68-121. p.; Szinnyei, 14. köt., 1914. 532., 535. col. 719 Kgy. jkv. sz. n./1722. jún. 8., 48/1722, 97/1723. 720 Kgy. ir. 65/1725; kgy. jkv. 65-66/1725. 721 MOL X 9481 Csetnek, evang. ker. akv. 1814. nov. 29. Halálát végelgyengülés okozta, 211