Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

tot nem nyerte ugyan el, de az 1843. július 3-i tisztépítőszéken közfelkiáltással vármegyei főjegyzővé választották meg. Még ebben az esztendőben egy más feladat is várt rá. Báró'Wenckheim Béla és Horváth Antal lemondásával új követeket kellett küldeni Pozsonyba. A választás az 1843. december 11-i közgyűlésen Szombathelyire és Tomcsányi József főszolgabíróra esett.

627 Az 1846. július 27-re kiírt tisztválasztáson komoly előrelépést tett, hiszen Simay Kajetán lemondásával - a rá leadott 646 vokssal - Szombathelyi nyerte el az első alispáni méltóságot. A másik két jelölt közül Németh Antalra 418-an, Lehoczky Lajosra mindössze négyen szavaztak. Két évre rá,1848. június 28-án a főispánhoz intézett levelében lemondott állásáról, mert úgy érezte, hogy személyét „nem környezi azon bizodalom, melyre a' jelen viszonyok közt tisztviselőnek egyedül támaszkodni lehet". Elhatározását az augusztus 7-i közgyűlésen is ismertette, ahol az iránta táplált bizalmatlanságon túl a köznép neheztelését is felemlítettte, amit a közrend helyreállítása érdekében kifejtett rendkívüli erélyének tudott be. A bizottmányi tagok azonban ragaszkodtak Szombathelyihez, kimondták, inkább betöltetlenül hagyják az alispáni posztot, de alkalmatlan egyént nem állítanak helyére. így a közakaratnak megfelelően a továbbiakban is megmaradt eddigi posztján.

628 1848-ban komoly feladatokkal kellett megbirkóznia; a nemzetőrség szervezése, az újoncok kiállítása, felszerelése, a helyi zavargások megfékezése mindmind az ő vállára nehezedett. Testileg teljesen megtörve az év végén megbetegedett, de nem vonult vissza teljesen, bár 1848. december 18-án ismételten benyújtotta lemondását. Az Állandó Bizottmány ugyanezen a napon bizalmat szavazott neki, csak egészsége helyreállítása idejére mentették fel a hivatalos elfoglaltságok alól. A Védbizottmányt továbbra is Szombathelyi vezette, csak a közigazgatás irányítását ruházta át Tomcsányi másodalispánra. Miután Tomcsányi Szarvason járt el, 1849. január 8-án Karassiay Istvánt mint helyettes alispánt bízták meg a megye igazgatásával, akitől Szombathelyi március 22-én vette át a kormányzatot. 1849. április 29-én ünnepélyes keretek között Szombathelyi Antal hirdette ki Gyulán a függetlenségi nyilatkozatot. Június 4-én mint első alispán az egész tisztikar nevében lemondott. Saját lemondását véglegesnek tekintette, és azonnali felmentését kérte. Ezt követően Békés vármegyébe kirendelt kormánybiztosként fontos megbízatásnak tett eleget. Állandó haditudósítója útján rendszeresen ismertette a harcok alakulását.

629 A szabadságharc bukása után felségsértés bűne miatt letartóztatták, va627 Kgy. jkv. 861/1842, 1168/1843; kgy. ir. 2613/1843 (jkv. fog.); Az országgyűlési működésükről szóló beszámoló nyomtatásban is megjelent. Követ-jelentés, 1845. 1-57. p. 628

Kgy. jkv. 1689-1690/1846;BML

IVB. 102.b. 400/1848; Oláh, l.köt., 1889.142-146. p. 629 Oláh, 2. köt., 1892. 56-57., 297-298., 330-334. p.; BMLIVB. 102. a. 1336/1848,167/ 1849,580-581/1849; BML

IV B. 102. b. 1336/1848. 190