Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

be. Gróf Károlyi György helybenhagyta az előterjesztést. Újonnan szerzett hivatalába 1843. március 4-én iktatták be Sipost. A soron következő restauratión

3 1843. július 3-án közfelkiáltással szeghalmi esküdtté választották meg. Posztján 1846. július 28-án megerősítették, állomáshelyét Mezőberényben foglalta el.

579 Az esküdtséget a szabadságharc idején, 1849. június 11-én az első alispáni méltóságra cserélte fel. A hitet a közgyűlés színe előtt ezen a napon tette le. Hivatalától két hónappal később vált meg

3 alispáni jegyzőkönyvét augusztus 25-én zárta le.

580 A szabadságharc bukása után Sipos Sándor Szarvason telepedett meg, a Bolza-, Inkey- és Mittrovszky családok uradalmi ügyvéde lett. A királyi közjegyzőségek felállítása után - az 1874:35 törvénycikk értelmében - királyi közjegyzővé nevezték ki Szarvasra. Ezzel egyidejűleg

3 1875. augusztus 5-én az Aradi Ügyvédi Kamara kitörölte Sipost ügyvédi lajstromából. Közjegyzői hivatalát 1889-ben bekövetkezett haláláig folytatta.

581 Sipos Sándor már debreceni diákként fogékonynak bizonyult a szépirodalom iránt. Költeményei a Lantban és a Carminában jelentek meg. Háromfelvonásos népszínművé^ A puszta menekültjeit 1881-ben Szarvason adta ki. 1847-re készült el egy iskolai kézikönyv gyanánt írt - de közelebbről nem ismert - történeti tárgyú munkával.

582 579 Sipos Sándor szeghalmi esküdtként kifejtett tevékenysége jól dokumentálható. Működéséről, eljárásairól hivatali naplót (1843. júl. 3.-1848. márc. 7.) vezetett, a bűnesetek elítéltjeiről és a bűnügyekről jegyzőkönyvet vett fel. BML V A. 326. f./3.; kgy. jkv. 1932/1840, 3010/1842,2465-2466/1842,1181/1843,1706/1846; BML IV B. 152. b. 2579/1850; BML IV A. 1. a. 22/1843 (repertóriumi bejegyzés). 580 BML IV B. 102. a. sz. n./1849. jún. 11.; Kis Antal főszolgabíró jelentése (Gyula, 1850. nov. 18.) szerint Sipos az alispáni posztot legkevésbé sem kívánta elnyerni, helyette szívesebben lett volna szolgabíró. BML IV B. 152. b. 2579/1850; MOLD 289. sz. n./1849. nov. 3; BML IV B. 104, a. 280/1849; Sipos Sándor alispáni hivatalából történt elmozdítását Szűcs Sámuel királyi biztos 4/1849. sz. alatt jelentette a kerületi főispánnak. A felterjesztés szerint Sipos az orosz seregek ittléte idején a bankjegyek ügyében - az országos főbiztos mellőzésével - közvetlenül az orosz főparancsnokhoz folyamodott, emiatt Zichy Ferenc országos főbiztos Nagyváradon „keményebben megdorgálta", nem sokkal ezután pedig elmozdították alispáni hivatalából. BML IV B. 151. 3-4/1849. (mutatókönyv). 581 BML IV B. 152. b. 2411/1850; BML IV B. 407. b. 527/1875,1737/1875, IV321/1889; Békés, 8. évf. 1889. szept. 15. 37. sz. [4.] p. 582 Szinnyei, 12. köt., 1908. 1169. col.;TCEL 1.1. s. Békés-Bánáti egyházmegye, egyházközségi és iskolai kimutatások. 180