Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
felől. Már Omaszta Ferenc tervbe vette, hogy Csejtét elhagyva az Alföldre, Csabára teszi át lakhelyét. Erre a lépésre végül csak fia, István (1772-1822) szánta el magát, akitől az Omaszta család Békés vármegyébe szakadt katolikus ága eredt. Omaszta István iskolai tanulmányai befejezése után érkezett Csabára, ahol tanítóskodott, majd jegyző lett (1797-1802), végül 1803-tól a csabai uradalom szolgálatában állt mint számtartó. 507 Feleségétől, Kelemen Klárától született gyermekei - Zsigmond, Terézia (*1802), Miklós (*1804), János (*1804), Lajos (*1807), István József (* 1809), Jusztina (*1811), Sándor (*1814), István (*1817) - már itt látták meg a napvilágot. Omaszta Zsigmond Stummer János csabai főszolgabíró lányát, Máriát (*1803) vette feleségül, akitől két gyermeke - László (1829-1891) és Mária (*1832) - származott. 508 Rokonával, Omaszta Sámuel császári és királyi postamesterrel 1831. április 13-án igazolta nemesi származását Békés vármegyében. Trencsén megye bizonyságlevele (Trencsén, 1831. december 12.) alapján 1832. február 18-án a békési rendek újból kihirdették Omaszta Zsigmond nemességét. 509 Omaszta Zsigmond a csabai uradalom ügyésze volt. 1832. október 25-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki a főispán, a hitet még ezen a napon letette. Az október 26-án folytatva tartott tisztépítőszéken az úti és vízi bizottság működését felülvizsgáló küldöttség tagjává választották. 1833-ban a megüresedett fizetéses táblabírói posztot kívánta elnyerni, de ekkor - a rendek ajánlása ellenére - elesett az állástól. A következő tisztújítás alkalmával, 1837. április 18-án választották meg fizetéses táblabírónak. Tisztségében az 1840. november 24-i és az 1843. július 3-i restauratio is megerősítette, csak 1846. július 27én köszönt le posztjáról. Távozásakor érdemei elismeréseként tiszteletbeli táblabíróvá nevezték ki. Ezenfelül 1845. július 4-én a csabai epreskertekre felügyelő selyemtenyésztési deputatio tagjai sorába választották be. 510 Az 1848 márciusi események nyomán a hónap végére Orosházán patta507 Kgy. jkv. 20/1832; Makk, 1969. 592-595. p.; Az evangélikus Omaszták már korábban megtelepedtek Csabán. Több postamester került ki közülük, de kereskedő, jegyző, szolgabíró is vált leszármazottaikból. A Csejtén élő Omaszta Ferenc rokona, János Tóbiás (1742-1805) csabai postamester hívására fontolgatta az áttelepülést. Nagy, 8. köt., 1861.228. p.; Kempelen, 1940.12. p.; Karácsonyi, 3. köt., 1896.191-192. p; Az 1848-1849. évi, 2002. 626. p. 308 Omaszta Lajos Békés vármegyei alpénztárnok (1837-1846), majd számvevő (18461848) volt. A szabadságharcban főhadnagyként szolgált. Karácsonyi, 3. köt., 1896. 191. p.; kgy. jkv. 1103/1820; RKP, Békéscsaba, ker. akv. 1802. okt. 13., 1804. ápr. 29., 1804. dec. 29., 1807. máj. 12., 1809. márc. 2., 1811. okt. 6., 1814. márc. 17., 1817. aug. 9., 15/1829, 600/1832; Az 1848-1849. évi, 2002. 626. p. 509 Kgy. jkv. 20/1832. 5,0 1834-ben Stummer János csabai főszolgabírót nevezte ki a főispán az egyik fizetéses táblabírói poszttá. Mivel Stummer és Omaszta között szoros atyafiság állt fenn, ezért az uradalmi fiskális kérését él kellett utasítani. Kgy. jkv. 1554/1832, 1559/1832, 1969/1833, 666/1834, 813/ 1834, 1955/1836, 742/1837,1905/1840,1167/1843, 1849/1843, 1363/1845,1691/1846,1695/ 1846; Oláh, 1. köt., 1889.140. p.; Az 1848-1849. évi, 2002. 626. p. 162
