Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Nemcsak a Dunántúlon, hanem Felső-Magyarországon is jól csengett a békési főjegyző neve. Példa lehet erre Besztercebánya esete. A bányavárosnak elfekvő peres ügyei voltak a helyi bányászati királyi kamarával. A vitás kérdések tisztázására egy külön e célra kirendelt bíróságot állítottak fel, amelynek elölülőjét a király nevezte ki, 3-3 tagját pedig a perlekedő felek jelölhették ki szabadon. A város részéről a választás Nóvák Antalra esett, aki - a főispán tudtával és jóváhagyásával - 1835 áprilisában örömmel tett eleget a felkérésnek. 501 Békés vármegye első alispánságának elnyerésére 1837. április 17-én, Cseh Ferenc lemondásával nyílt lehetőség. Nóvák 511 szavazattal fölényes győzelmet aratott a másik két jelölttel, Beliczey Józseffel és Stummer Jánossal szemben. Tényleges hivatali működését még ezen a napon - mielőtt a hitet letette volna meg is kezdte. Az alispáni pecsételő szekrényt, jegyzőkönyveket és iratokat április 18-án vette át hivatali elődétől. Az 1840. november 23-i restauratión már jóval kiegyenlítettebbek voltak az erőviszonyok, de a megszerzett 464 szavazat elégnek bizonyult eddigi méltóságának folytatásához. 502 Tehetsége, képzettsége alapján nagy reményekre lett volna jogosult, de 1843-ban élete teljében, 37 napig tartó súlyos szenvedés után meghalt. Nagy űrt hagyott maga után a megyei közéletben, de a családi körben is, hiszen özvegye, árvái a családfenntartót veszítették el személyében. Békés vármegyében eltöltött 25 évi hivataloskodása - a gyakori betegeskedések ellenére - a fáradhatatlan szorgalom jegyében telt el, az önzés „csábingerének" soha nem engedett, ezért saját anyagi jobblétének előmozdítására nem is jutott ideje. Birtoka - a Gyomán haszonbérbe bírt 200 hold - is csak az 1830-as évek végéig volt, a területet 1836-ban Ullmann Franciska vette haszonbérbe, 1839-ben pedig meg is vásárolta. 503 Özvegye arra kénykiküldte Szirmay Ádámot - mint királyi biztost -, aki vizsgálatot rendelt el a felirat szerkesztői köztük elsősorban Novak Antal- ellen. Zsilinszky, 1886.92-97. p.; A Novákról mint országgyűlési követről készített titkos jellemzés szerint a lemondás mögött valójában egy, á magyar kamaránál remélt állás elnyerése húzódott meg. A poszthoz rokona, Novak Erzsébet - Bedekovich Ferenc egykori Békés vármegyei főispán özvegye - segítette volna hozzá. Völgyesi, 2000, 214-216. p. 501 A bíróság elölülője a törvényszék megtartását 1836. júl. 12-re tűzte ki, ezért Nóvák jún. 20-án engedélyt kért a megyétől, hogy e célból bizonytalan időre eltávozhasson. A rendek beleegyezésüket adták, annál inkább, mert magára Békés vármegyére is megtisztelőnek érezték, hogy Besztercebánya választása éppen főjegyzőjükre esett. Kgy. ir. 979/1836 (jkv. fog.). 502 1837-ben Beliczey 154, Stummer mindössze 16 voksot gyűjtött össze. Kgy. jkv. 730/ 1837; Az 1840. évi tisztújításon Nóvák mögött CsepcsányiTamás végzett 376 szavazattal. Utánuk erősen lemaradva gr. \Cénckheim József és Lehoczky Lajos következett 15, illetve 3 vokssal. Az alispán a szokott hitet - a folytatva tartott tisztújító széken - másnap, nov. 24-én tette le. Kgy. jkv. 1900/1840,1928/1840; BMLIV A. 4. a. 68/1837,70/1837. 503 Novak 1840-ben váltótörvényszéki ülnöki állásra pályázott. 1842-ben két ízben folyamodott a helytartótanácshoz consiliariusi kinevezésért, és jóllehet a főispán támogatását is élvezte, mégis elesett tőle. Nem osztotta azonban az alispánról kialakított általános közvélekedést Vidovich Ferenc, hivatalából felfüggesztett vármegyei főjegyző, aki 19 pontból álló vádiratot (Gyula, 1843. ápr. 18.) nyújtott be unokatestvére, Nóvák Antal ellen. Hivatali önkénnyel, az alispáni hatalommal való visszaéléssel vádolta, de azt is tudni vélte, hogy durván, lekezelően bánik beosztott 160
