Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
lasztott tábortanácsi tag lett, Vlagyivosztokban vöröskeresztes megbízatáshoz jutott. Mint hadifogoly 1920 tavaszáig volt Oroszországban, Magyarországra közelebbről Gyulára - 1920. szeptember 13-án érkezett vissza. Távolléte alatt, 1917. augusztus 14-én Füzesséry Zoltán főispán tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki Márkyt. 469 Röviddel hazatérése után, 1920 októberében a vármegyei másodfőjegyzői posztra helyettesítették. Állását 1922. május 30-tól mint választott tisztviselő töltötte be. 1924-ben kivette részét a vármegyei nyugdíj-bizottság megalakításában: az október 3-i közgyűlés beválasztotta a bizottsági tagok sorába. 1927-ben pedig a nyugdíjazás folytán megüresedett főjegyzői állásra nyújtotta be pályázatát (Gyula, 1927. május 26.). 1927. május 31-én a kijelölő választmány mint egyedüli pályázót jelölte, egyhangúlag meg is választották. 470 1930-ban az éppen üresen álló alispáni méltóságra pályázott a főispánnál (Gyula, 1930. november 30.). Mellette három további jelölt élt a lehetőséggel, így a kijelölő választmány a következő sorrendet állította fel közöttük: első helyen Márky Barnabást ajánlották, utána Moldoványi János békési járási főszolgabíró következett, végül Kiss László orosházi, és Schauer Gábor szarvasi főszolgabíró zárta a sort. A törvényhatósági bizottság 1930. december 19-i rendes közgyűlésén történt meg az alispánválasztás, ahol a főispán által elrendelt titkos szavazás Márkynak kedvezett. A megszerzett 217 szavazat alapján abszolút vagy általános szótöbbséggel Márky Barnabás lett Békés vármegye tíz évre megválasztott alispánja. A tíz év leteltével, 1940. december 12-re írta ki Beliczey Miklós főispán az alispán elválasztásának a határnapját. Ezúttal egyedül Márky pályázott a posztra, akit a törvényhatósági bizottság 1941. január l-jével kezdődően további tíz évre az alispáni teendők ellátásával bízott meg. 471 A szoros, megyei kötelezettségű feladatokon kívül - a törvényhatóság tudtával - egyéb megbízatásokat is felvállalt. Még mint vármegyei másodfőjegyző 1923-ban a gyulai székhelyű Herbadrog Gyógynövényipari Rt., 1924-ben pedig a Gyulavidéki Takarékpénztár Rt. felügyelőbizottsági tagja lett. A pénzintézet 1928-ban beolvadt a Békésmegyei Kereskedelmi Bankba, és bár ez is felkérte megszűnt posztjára, ezt már nem fogadta el. Alispánként 1937-ben a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesület Rt. igazgatósági tagjává választották meg. A gazdasági élet további területein is szerephez jutott, több helyen bírt igazgató469 BML IV B. 401. b. 3916/1917, 1194/.1930, thb. jkv. 404/1917; BML IV B. 407. b. 21220/1917; BML XXV 12. NB 355/1945; Magyar Alföld, 3. évf. 1934. jún. 3. 22. sz. 1-2. p. 470 BML IV B. 401. b. 1194/1930; BML IV B. 407. b. 17168/1924,23295/1925, 11476/ 1927; thb. jkv. 256/1927; 700/1929; Az 1929. dec. 16-i tisztújító közgyűlés közfelkiáltással megerősítette főjegyzői posztján. Thb. jkv. 822/1929. 471 Márky annál inkább remélhette az alispáni poszt elnyerését, mivel az 1930. nov. 24-i közgyűlésen a főispán őt bízta meg Daimel Sándor helyett az alispáni hivatal vezetésével. A szavazás is várakozásának megfelelően alakult: az összesen leadott 396 szavazat közül kettő üres volt. Márky 217 szavazatot gyűjtött össze, Kissre 70, Moldoványira 71, Schauerre 36 voks jutott. BML IVB. 401. b. 1194/1930,1213/1930,1237/1930; thb. jkv. 130-132/1940. 152
