Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

ta fel.

462 Lukács szociális érzékenységét tükrözi, hogy elnöki tisztet vállalt a Budapesti Polgári és Tisztviselői Szanatóriumegyesület mint Szövetkezetnél, a Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetségnél. A bécsi Osztrák-Magyar Monarchia Első Általános Tisztviselő-Egylet magyarországi főképviselője is ő volt.

463 Számottevő szakirodalmi munkásságot fejtett ki. A Magyar Közigazgatás, a Nemzetvédelem és a Monarchia című külügyi közlöny munkatársa volt, de közölte cikkeit a Budapesti Szemle és a Közgazdasági Szemle is. Önálló köteteiben általában közigazgatási, jogi kérdéseket tárgyalt. írt a választójogról, az angol parlamenti jogról, a francia közigazgatási szervezetről, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányáról, az állami anyakönyvezésről, a női egyenjogúságról, összefoglalta az egyházpolitikai törvényeket.

464 Márky Barnabás, sarkadi (*1884. október 4., Orosháza - fi 966. április 10., Füzesgyarmat

465

) Édesapja, Márky János (1855-1925) - magyar királyi kormányfőtanácsos, királyi közjegyző, Békés vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottsági tagja - 1913. augusztus 27-én nyert nemességet az uralkodótól. 1884. január 14-én vette feleségül Terényi Ágnest (1863-1930), akitől négy gyermeke született: Barnabás, Hóra (1887-1893), Lili (*1894) és Pál (*1897). Márky Barna 1911 -ben kötött házasságot Kraft Emmával (f 1921), akkőlTamás (* 1912) fia született. 1921-ben újból megnősült, Borsothy Ibolyát (1891-1973) vette nőül. Ebből a házasságból két gyermek született: Géza (*1923) és Zsófia (19271977).

466 Márky Barna 1928-ban kérte saját maga, fiai és lánya nemességének belügyminiszteri igazolását.

467 462 TCN, 1911. 707. p.; ua., 1912. 723., 729. p.; ua., 1914. 744., 778., 786. p.; ua., 1915. 691., 699., 771. p.; ua., 1916. 683., 756. p.; ua., 1917. 685., 748., 755. p.; ua., 1927.212. p.; ua., 1928.229., 231. p.; ua., 1929. 262., 265. p.; ua., 1931. 249., 252. p.; ua., 1932. 257., 260. p.; ua., 1935.255. p.;ua., 1936. 256., 462. p.;ua., 1937.319., 536. p.; ua., 1938.281., 474. p.; ua., 1940. 322., 531. p.;ua., 1941. 369., 600. p.; ua., 1942. 421., 669. p.; ua., 1943.458. p.; Lukács, 1. köt., [1936.] 243., 248., 252., 256., 260-261., 268-269. p. 463

TCN, 1914. 718. pi; ua., 1915. 743., 799. p.; ua., 1916. 727., 784. p.; ua., 1917. 731., 791. p.; ua., 1936. 452., 461. p.; ua., 1937. 525., 535. p.; ua., 1938. 463. p. 464 Magyar politikai lexikon, [1929.] 265-266. p.; Szinnyei, 8. köt. 1902.97-98. col.; Oroszlány, 1929.10. p. 465 Teljes neve: Márky Barnabás Lajos János. BML

IV 426. Orosháza, r. kat. ker. akv. 157/ 1884; RKP, Szeghalom, hal. akv. (Füzesgyarmat) 6/1966; BML XXXIII. 1. Füzesgyarmat, hal. akv. 26/1966. 466 Márky Barnát szoros családi szálak fűzték a Békés megyei nemesség és hivatali elit rangos képviselőihez. Anyai nagyanyja Beliczey-lány volt, nagyapja -Terényi I. Lajos - pedig Békés vármegye egykori alispánja. Márky Barnabás második felesége, Borsűthy Ibolyka Ambrus Jenő (1888-1914) - Ambrus Sándor békési főispán fia - özvegye volt. Márki Sándor (1853-1925) 150