Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Abrudbányán is mandátumhoz jutott, mivel az előbbit tartotta meg, az abrudbányaira Lukács Györgyöt ajánlotta. Mégsem ő lett a képviselő, ugyanis Fábry Sándor Békés vármegyei alispán javaslatára a belügyminiszter felajánlotta neki a főispáni méltóságot, bár figyelmeztette az itteni agrárszocialista mozgalomból adódó nehézségekre. A várható akadályok tudatában vette kézhez a király 1897. március 23-i elhatározását, amely őt Békés vármegye főispánjává nevezte ki. Beiktatására 1897. április 22-én Gyulán került sor, fényes külsőségek közepette. A ceremóniát díszebéd zárta, a nap végén pedig fáklyás-zenés ünnepséget rendeztek. A főispáni bizalmas iratokat 1897. április 23-án vette át.

449 Nem halogatta az agrárszocializmus megfékezését: a gazdasági viszonyok rendezésével, munkaalkalmak teremtésével kívánta megoldani a problémát. A Békésmegyei Gazdasági Egylet elnökévé kívánta megválasztani Lukácsot, ám ő visszautasította a felkérést, de mint tiszteletbeli tag bekapcsolódott az egyesület munkájába. A törvényhatósági bizottság 1900-ban a Mátra-Körösvidéki Helyiérdekű Vasút igazgatósági tagjává választotta. A közjólét és a kultúra is komoly pártfogóra talált a főispánban: megszervezte a tüdővész ellen küzdő József Királyi Herceg Szanatórium Egyesületet - Lukács György lett a szervezet központi vezetőségének az elnöke -, a Fehér Kereszt Országos Lelenc Egyesület helyi fiókját, Gyulán fejlesztette a közkórházat, főgimnáziumot.

450 Az uralkodó 1901. július 30-án - Békés vármegyei főispáni állásában való meghagyása mellett - Hódmezővásárhely főispánjává nevezte ki, ideiglenes minőségben. Székfoglalása szeptember 5-én ünnepi díszközgyűlésen ment végbe. Állandó székhelyéül Gyulát tartotta meg, de a csongrádi város se szenvedett hátrányt, hiszen minden ottani közgyűlésen, közigazgatási bizottsági ülésen megjelent.

451 1904-ben mint főispán részt vett az Interparlamentáris Unió St. Louis-i 449 A belügyi tárca vezetője felség-előterjesztésében Lukács főispáni kinevezését azzal indokolta, hogy a belügyminiszteri titkár a megyei viszonyokkal ismerős, de összeköttetései a vármegyei köröktől távol esnek, így a megyeszékhely-vitában pártatlan állást foglalhat el. Döntésre volt szükség, hiszen a székhely-kérdés két szembenálló táborra - Gyula- és Békéscsaba-pártiakra osztotta a megyei közélet szereplőit. Lukács visszaemlékezése szerint kinevezése nem volt zökkenőmentes, mivel Terényi II. Lajos a Békés megyei szabadelvű párti képviselők nevében tiltakozással élt a belügyminiszternél személye ellen. Bár Perczel Dezső felajánlotta neki Békés helyett Szatmár vármegye és Szatmárnémeti város főispánságát, Lukács nem futamodott meg, sőt később Terényit is sikerült megnyernie a maga számára. MOLK 148. III. tét. 1283/1897; BML

IV B. 401. b. 72-74/1897; BML IV B. 407. b. 6052/1897; Lukács, 1. köt., [1936.] 71-79. p.; Oroszlány, 1929. 53. p. 450 Gazdasági-szociális programja jegyében kenderkészítő és cirokfeldolgozó telepet létesített, útépítési programot hirdetett, támogatta a cukoripart, a kötött- és rövidárugyártást, ipari kiállításokat rendezett. BML IV B. 401. b. 670/1900; thb. jkv. 407/1900; Lukács, 1. köt., [1936.] 82-83., 86., 89-95. p. 451 MOL K 148. m. tét. 2045/1901; thb. jkv. 421/1901; BML IV B. 401. b. 898/1901; Hódmezővásárhely története, H/1, köt. 316. p.; Lukács, 1. köt., [1936.] 100-102. p. 147