Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

1825. május 25-i közgyűlésen ismerhették meg a rendek, és rögvest örvendező levelet intéztek főispánjukhoz, majd a székfoglalás előkészítését tűzték napirendre. Lánczy fogadására három deputatiót szerveztek, amelyek a megyehatáron, Csabán és Gyulán siettek üdvözlésére. A bevonulás fényét a megyebeli nemesurakból álló lovas csapat emelte, a sokaságot pedig az utcákra rendelt gazdák, tanulók és céhtagok alkották. A csendbiztosoknak még azt is meghagyták, hogy kalap helyett csákót viseljenek. A tisztviselők már minden előkészületet megtettek, amikor kézhez vették a király április 30-i leiratát, amelyben felmentette Lánczyt a szokott installatio alól. A főispán maga is a pompa mellőzését tartotta célszerűnek, ám a rendek kitartottak eredeti álláspontjuk mellett, még ha - Lánczy kérésének megfelelően - július 26-ra rendes közgyűlést írtak is ki, nem pedig a beiktatás ünneplését. Még ezt megelőzően, július 14-én - a személyes kapcsolatot keresve - megyei deputatio tisztelgett a főispánnál, aki végül július 23-án késő este érkezett Gyulára, és 26-án ősi szokás szerint elfoglalta főispáni székét. Ez alkalomból szülővármegyéje, Abaúj is üdvözlő sorokat intézett hozzá, levelükben örömmel állapították meg, hogy Lánczy milyen nagy előmenetelt tanúsított.

421 1827-ben a Szent István-rend kiskeresztjére érdemesült, 1837-től pedig a középkeresztet viselhette. 11 évre terjedő kormányzata egész Békés megye megelégedésére szolgált, elévülhetetlen érdemeként tudták be, hogy 1828-ban eleget tett főispáni kötelességének, és 38 év kényszerű szünet után végre restauratiót hirdetett, amit 1832-ben is megismételt.

422 Érthető, ha nagy veszteségként élték meg a király 1836. május 19-i leiratát, amely tudatta, hogy Lánczy „saját kérelmére [Békés vármegye] cselekvő kormányzásaiul a' fő ispányi diszczimnek további meghagyásával kegyelmesen feloldoztatott". A főispán 1836. október 18-án Pestről írt búcsúlevelében elaggott korára és gyengülő egészségére hivatkozott, a közügyeknek szentelt 54 évi szolgálata után végre megpihenni vágyott. Békés megye élén mint főispáni helytartó, adminisztrátor Atzél Antal követte. Az uralkodó Lánczy 1841-ben bekövetkezett halála után, szeptember 16-án nevezett ki Békés megyébe újabb főispánt, gróf Károlyi György személyében.

423 megye közt fennforgó határbeli villongásban (Vésztő-Komádi kapcsán) kellett döntenie. Lánczy azonban egyéb hivatali teendői miatt nem tehetett eleget a megbízásnak. Kgy. jkv. 535/1822, 270/ 1823). 421 Kgy. ir. 753/1825; kgy. jkv. 753/1825,902/1825, 946/1825, 992/1825, 994/1825. 422 Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 55. p.; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 365-367. p. 423 Kgy. ir. 934/1836,2311-2312/1841; kgy. jkv. 1623/1836. 140