Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Kovacsics Dezső a belügyminiszterhez intézett levelében (Budapest, 1919. szeptember 2.) megrendült egészségi állapota alapján nyugdíjazását kérte. A minisztertanács 1919. december 15-én ideiglenes nyugállományba helyezte, a belügyminiszter egyidejűleg - buzgó szolgálatai elismeréseként - a miniszteri tanácsosi címet adományozta neki (1920. január 9.).

398 A kormányzó 1921. október 15-én Bács-Bodrog vármegye, valamint Baja törvényhatósági joggal felruházott város és Szabadka szabad királyi város főispánjává nevezte ki. Szabadkán 1921. október 21-én, a megye és Baja törvényhatósági bizottsága előtt október 25-én tette le az előírt esküt. Horthy Miklós 1922. március 2-án mentette fel hármas főispánsága alól Kovacsics Dezsőt. A belügyminiszter 1922. március 11-én - bármikori visszavonásig - ideiglenes szolgálatra rendelte be tárcájához, március végével pedig ideiglenes nyugállományba helyezte.

399 Miután a kormányzó 1924. június 5-ével Brandt Vilmost felmentette Békés vármegyei főispánsága alól, helyette Kovacsicsot állította Békés élére. Beiktatására június 23-án került sor. Az ünnepi eseményen szülővármegyéje is küldöttségileg képviselte magát, nevükben Ferenczy Sándor temesi alispán intézett hozzá üdvözlő szavakat.

400 A magyar királyi miniszterelnök 1925. december 29-én a Bihar és Békés vármegyék területén fellépett árvízveszedelem elhárítására szükséges intézkedések megtétele céljából - az említett megyék területére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá nevezte ki. Megbízatásától 1928. június 22-én mentették fel. Amíg a közvetlen veszély el nem múlt, folyton talpon volt, a helyszínen tartózkodott, mindent személyesen kívánt intézni. Bátorságával, áldozatkészségével tiszteletet és elismerést vívott ki. Az elemi csapástól leginkább sújtott települések-Vésztő és Okány- 1926-ban díszpolgárukká választották.

401 398 Budapest Főváros Tiszti Főorvosi Hivatala (Bp., 1919. nov. 29.) tüdőcsúcshurutot és nagyobb fokú ideggyengeséget mutatott ki Kovacsicsnál. Ideiglenes nyugdíjjogosultságát 1920 jan. végével állapították meg, nyugdíjat febr. 1-től folyósítottak részére. Beszámítható szolgálati ideje 1908. ápr. 6-tól 1920. jan. 31-ig 11 év 9 hónap 25 napot tett ki, amit 13 év 5 hónap 25 napra egészítettek ki. MOLK 148. 11. tét. 6098/1938. 399 Uo.; Belügyi Közlöny, 26. évf. 1921. okt. 23. 46. sz. 2015. p.; MOL K 148. 11. tét. 4153/1922. Eddigi szolgálati ideje (11 év 9 hónap 25 nap) kiegészült a hármas főispáni működéssel, (1921. okt. 16-tól 1922 mára végéig ) 5 hónap 15 nappal. Az összes beszámítás alá eső szolgálati idő így 12 év 3 hónap 10 napra rúgott, ami az 1912:6511. §. értelmében 14 év 10 napra egészült ki. 400 BML

IV B. 401. b. 497/1924; thb. jkv. 983/1924; Békés, 56. évf. 1924. jún. 25. 51. sz. 1-3. p.; BHL, 27. évf. 1924. júl. 3. 28. sz. 175-185. p.; MOLK 148. 11. tét. 4287/1929. 401 BML IV B. 407. b. 6524/1925; Békéscsabai Iparos Újság, 2. évf. 1926. okt. 1.19. sz. 3. p., nov. 15.22. sz. 1. p.; Okány 1926. szept. 13-án választotta meg díszpolgárrá a kormánybiztosfőispánt, a vésztői díszpolgári oklevél átadására a szept. 25-i díszközgyűlésen került sor (hivatalból kelt meghívó: Vésztő, 1926. szept. 15.). BMLV B. 367. a. 33/1926; BMLV B. 339. b. 4608/ 1926; Láng Gyuláné vésztői lakos Áviz után. Méltóságos Kovacsics.JDezső kormánybiztos urnak, Vésztő megmentőjének címmel verset írt hozzá. Békés-Bihari árvízkönyv, 1926. 19., 21. p. 134