Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

14. Kitekintés: a vízrendszer továbbfejlesztése a 20. században

A folyócsatornázás a Hármas-Körösön 1905-1906-ban indult meg. Ekkor épült a torkolat felett 5,5 km távolságban a Bökényi Vízlépcső (duzzasztómű és hajózsilip), melynek gátja a folyó kisvizét 2,5-3 m-re duzzasztja fel, és Békésszentandrásig biztosítja a hajózáshoz szükséges 2 m-es vízmélységet. A munka második létesítménye a Hármas-Körösön 48 fkm-nél az 19361942 között épült Békésszentandrási Vízlépcső, mely a Kettős-Körösön Békésig, a Sebes-Körösön Körösladányig, a Hortobágy-Berettyón pedig Túrkevéig duzzasztja vissza a folyó kisvizét.

4 A duzzasztómű a Tiszántúl öntözőrendszerének első műtárgya volt. 1969-ben helyezték üzembe a Békési Duzzasztó mű vet, mely a Kettős-Körös vizét emelte fel, és szintén öntözési célokra szolgált.

5 A meglévő főcsatornák közül a legjelentősbb munka a HortobágyBerettyón volt, melynek torkolatában 1942-ben árvízkaput és hajózsilipet építettek fel. Az új főcsatornákat általában az öntözés érdekében létesítették. 1954ben nyílt meg a Keleti-főcsatorna első része, mely a Tisza és az új Berettyó között haladt, majd 1956-ban helyezték teljes hosszában üzembe. 1964-től funcionált a Nyugati-főcsatorna, mely Tiszavasvárinál ágazik ki a Keletifőcsatornából, és felesleges vizét a Hortobágy-Berettyó vezeti le. Már az 1960-as évek elején működött a Szarvas-Kákai Öntözőcsatorna, valamint a Nagykunsági-főcsatorna is. Utóbbi szintén a Tiszából vette vizét, majd Törökszentmiklós határában kettéválva egyik része Öcsödnél a HármasKörösbe, másik Túrkevénél a Hortobágy-Berettvóba torkollott.

6 A belvízrendszerek fejlesztését az árvízszintek emelkedése és a szabályozással kapcsolatos műszaki problémák mellett szükségessé tette az új országhatár is, mely szerint - mint említettük - a Fel fogó-csatorna Románia területére került. A magyarországi részen 24 belvízrendszert alakítottak ki, ahol az 1895 óta elvégzett munkák közül - a teljesség igénye nélkül - a következőket sorolhatjuk fel: - 1897. Fokközi szivattyútelep (a Holt-Sebes-Körös torkolatában) - 1898. Szeghal mi-főcsatorna (lehetővé teszi az Őberettyó vizének elvezetését is) - 1899. Folyáséri-főcsatorna (Körösladány határában éri el a Sebes-Köröst, szivattyútelepét 1960-ban korszerűsítették.) - 1901-1910 Hamvas-főcsatorna