Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

7. Vízszabályozás a Körösök felmérése után (1824-1831)

megrettent lakosság megnyitotta. A víz betódult az érbe, majd innen a gyulai határba. Mivel egy sor eret az előző útépítési munkák során elzártak, a Fehér-Körös sem tudta a vizet elvezetni.

20 A megye 1829. augusztus 2-iki közgyűlésén három alapelvet szögezett le a Körösök szabályozásával kapcsolatban: - minden folyót saját medrében szabályozzanak, azaz ne történjék vízosztás; - az árvizeket válasszák el egymástól, a fokokat, összekötő csatornákat szüntessék meg; - a kiszakadásokat zárják el. Részleteiben 27 pontban foglalták össze a Békésben tervezett munkálatokat: A Fehér-Körösön Gyulavári, Gyula és Varsánd között 113 m-es átvágást javasoltak, kérték a Bárdos végleges elzárását, az élővizet szállító Csabaicsatorna bővítését. A Fekete-Köröst és Békéstől Köröstarcsáig a KettősKöröst tisztítani kívánták, és partjait töltésekkel megerősíteni. Kérték a Remeteházi-árok, a Gyarmati-fok, sőt a vizek elválasztásának jegyében sok munkával kiásott Óvári-fok eltöltését is. Doboznál átvágást terveztek. A Sebes-Körösnél javasolták a Vésztő és Ladány környéki mocsarak lecsapolását, és bővíteni kívánták a Nyomott-fok - Tekerő csatornát. A NagyKörösön Szarvasnál átvágást javasoltak, kérték a fokok elzárását és a töltésépítést. A Berettyót - Huszár elképzelésével szemben - Bakonszegtől Bucsáig a Sárréten keresztül kívánták kimélyíteni.

21 Arad megye Békéshez hasonlóan vélekedett az alapelveket illetően, és saját területén javaslatokat tett a malmok szabályozására, a fokok eltömésére, mindenekelőtt a Fehér-Körös repszegi kitörésének megakadályozására. A megyében valamennyi folyószakaszt tisztítani kívántak, a vonta tó utakkal együtt. 1829. július 8. - augusztus 20. között Zichy Ferenc királyi biztos vezetésével küldöttség járta be a Körös-vidéket. Részt vett benne Rauchmüller, építészeti főigazgató, Lechner József, Huszár Mátyás, valamint a megyék képviselői. A vizsgálatot Arad megyében, Borossebesnél kezdték. Nyugat felé haladva úgy látták, hogy a Fehér-Körös mellett töltéseket kellene építeni. Mint Huszár is megállapította, vízszintje magasabb a Tőznél, ezért van kitörés, amit e töltések elzárnának. Gyulavarsándnál a Fehér-Körös nagy kanyart képzett, melyen a Bárdos kitört. Félő volt, ha elzárják, Gyulavarsándot önti el a víz. A vizsgálók szerint a kanyart kellett volna átvágni, akkor megszűnt volna az árvízveszély is és a kiszakadás is. Gyu-