Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

3. Vízrajz és gazdálkodás a szabályozások előtt

másik után a vízbe cs úszta ttatnak, és magokra hagyva szabadon úsznak lefelé. Második módja a fa úsztatásnak - a partok közti - kisebb víz állás mellett szokott gyakoroltatni. - Ugyanis a meder, egy kötelekből alkotott, nagyon ritka, hálószerű készülettel keresztül köttetik, s felyül ezen a tűzi hasáb fák darabonként a vízbe hányatnak. - Midőn az öszves szállítani szándékolt tűzi fa mennyiség, - sokszor 2-300 öl - a vízre hányatott, s az elébe kötött kötél háló által fel fogatva, a víz által öszve csatoltatott, ekkor a kötél felvétetik, s az öszves fa mennyiség elébb meglehetősen egy csapatban, később mind inkább elterülve, egyes darabonként úszik le felé. - Később, több ezer ölekre el nyúlván az úszó fa darabok, ekor lellyebb bizonyos ponton, ismét keresztül köttetik a kötélháló, s a fákat ismét öszve csapa tolni, azután a kötél újólagi megeresztése által ismét tovább úszni hagyják, s ezen eljárást mind anyiszor ismétlik, míg a fa rendeltetési helyére - de leg fellyebb - Békésig érkezik... Harmadik módja a szállításnak, midőn vastagabb, 2-3 öl hosszú gömbölyű tölgyfa tömbök (Eichen-Stämme) 5-6 darabonként lápokba (Flössen) öszve köttetve, szintén szabadon le úszni engedtetnek."

39 Vályi András országleírásában Békés és Doboz esetében említi, hogy a lakosok a „lápokon" szállított fával kereskedést folytatnak. Békésen ezt vallották az úrbéri kérdőpontokra is: „Fekete-Körös nálunk folyván, azon szoktak leereszteni fát, a hol képes áron szerezhetünk épületre és más szükségre valót. Sokan lakosainknak hozni vagyon módgya fát, le ereszteni az erdős helyekrül, és azt kereskedésre fordítani."

40 A gyomaiaknak az úsztatott fa elsősorban saját szükségletre szolgált. „Mind a három Körös vize határunkon által folyván - vallották - vagyon módgyok a lakosok [na] k a szomszéd nemes Vármegyékben lévő erdős helyekrül lápokat lebocsájtani, és ezzel magok [na ]k használni. S másként is, hellyben vagyon alkalmatosság mind épületre, mind tűzre való fát tűrhető áron szerezni."

41 Amikor a terület vízrajzi képe a szabályozás után átalakult, meg kellett szüntetni a faúsztatás hagyományos módját, illetőleg annak szabályozása, korszerűsítése vált szükségessé. Hasonlóan vitatott kérdés volt - mint korábban jeleztük - a 18. század eleje óta a malmok ügye. Vidékünkön a gabonát még a század végén is