Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

3. Vízrajz és gazdálkodás a szabályozások előtt

Gyoma: Nagyharsány. Köröstarcsa: Bába-, Halász-, Hosszú-, Bácsi-sziget Juhos-, Rév lapos Nádas-, Szoros-, Dancs-, Német-zug Iván-, Zöld-, Isti-, Nagy-fok Borbély ere, Fekete György ere, Baronás ér, Hölgy ere, Hasztalan-, Kára fa-, Kecsegés-, Halmagy-, Disz nos-, Széles-, Torzsás-örvény Paptava, Sárostó, Rétoldal, Bódány laposa, Kerek-tó, Fényes-ér, Püskizug Csukás-, Perjés-sziget Görbe-, Nadrág-, Kovács-fenék Paprév, Németjáró, Simái zug, Kalló-, Körtvélyes-, Harcsás-zug Gács-, Küküllő-, Ösvény-ér, Nagyér, Kísér, Holtér Baté-, Lápos-örvény Szeghalom: Mészáros-sziget, Sima-sziget Kis- és Nagy-halas, Poltra láp, Kéktó, Korhány halom, Balkányi dűlő Ásott halom, Ásás ér, Csík-ér, Cigány-ér, Csonka derék, Sertés-ér, Koldus zug, Károly derék, Pakacz, Siskás, Fás, Mágor Vésztő: Falufok, Görögfok, Martás-fok, Cigány-fok, Irtás-fok Csóti-fok, Kis Róka fok, Bocska ér, Bika ér Gálfi-, Kecskés-, lgrinyak-, Halász-örvény, Enyveszug

20 A török kiűzése után a Körösök és Berettyó vidékén Bihar, Békés és Arad megye szerveződött újjá. Bihar megye, ahol viszonylag kisebb volt a pusztítás, felszabadulva a töröktől, 1688-ban kezdte meg újra működését. Népsűrűsége az 1780-as években elérte km

2-ként a 31 főt. Területének 40%át erdők borították, a síkságra települt lakosság azonban földművelésből és állattartásból élt. Békés megyét az 1715:92. tc. alkotta újjá, földesura 1720tól Harruckern báró volt, aki a török elleni háborúban szerzett érdemeiért kapta meg a területet. Békés megye lakosságának, amely a 18. század végén csak km

2-ként 21 fő volt, fő foglalkozása az állattartás lett: mezőgazdaságilag hasznosítható területének több, mint felét rétek és legelők foglalták el. Arad megye a török kiűzése után 1741-ig kamarai igazgatás alatt állt, és csak ekkor kapta vissza önállóságát. A viszonylag sűrű lakos-