Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

MELLÉKLETEK - Leírások a Körösök és Berettyó vidékéről 1451-1886 - VIII. Részlet Márki Sándor leírásából. A Fekete-Körös

csaknem kizárólag lólekveszlő csolnakokra s miért teszik ki magukul nagyobb gabonaszállító hajók azon eshetőségnek, hogy minden lépten-nyomon fennakadjanak... De hol van a folyó torkolata? A szabályozások megkezdése előtt Békés városban egyesült a Fehér-Körössel; azután egy csatorna által torkolata a városon kívül helyeztetett el; végre a múlt évben az Új-Körös csatorna medrébe lereltetelt s e nagy átmetszés létrejötte következtében a Doboz felé kanyargó Körös teljesen ártalmatlanná tétetett s a tömérdek bajtól veszélyeztetett dobozi határ remélhetőleg egyszer mindenkorra fölszabadult a minduntalan fenyegető áradásoktól. Az új torkolat a sarkad-gyula-dobozi halárban lévő ún. Szanazugnál van s e munkálat létrejötte folytán, mely azonban még az idő helyeslésére vár, a Fekete-Körös egész vonala mintegy 281)0 mérettel lett rövidebb... Hogy kiegészítsem az általános rajzol...röviden föl kell még sorolnom a mellékvizekéi is, melyek a közép- és alsó folyáson csatlakoznak az anyamederhez. Ezekről meg kell jegyeznem, hogy mai napság, már inkább földrajztörténelmi emlékek, melyek a természetből, vagy inkább a körülményektől számukra kiosztott föladatok megoldására képzelonek; meri, mint eddig is jeleztem, csermelyek többé alig, gyarapítják a vonal e részén a Fekete-Körös tömegét, az annak kevesbílésél közvetíteti erek pedig most már a szabályozási munkálatok áldozatai lettek. A jobb parton első volt a Gyepes, mely hivatva volna, hogy e vidék háztartásában jelentékeny tényezőkéül szolgáljon, különösen hogy a malomipari emelje, ha a környék lakosai elég, eréllyel (ériem akarattal és pénzzel) bírnának azt csatornává kiképezve újra megnyitni. Most l.i. mind eredeténél mind végénél el van gátolva. A szabályozó munkálatokban igen fontosnak tekinteten, mit tulajdonságai folytán meg, is érdemelt. A nyárlói csermelyen kívül mindjárt kezdetben egyesült a Görbedi-palakkal, alább pedig a Szarakucával. Ugyancsak a Fokele-Körösből szakadt ki a történetikig is emlékezetes Kölesér, továbbá a Szalon la i- és Pósa-ér; végre az alsó folyásban a Fás-ér s az újabb szabályozásnál nagy figyelemben részesüli Büngösd. Kisebbek: Herpál, Sárd, Büdöskő, Gyogment, Óvár, Ibrány. Balról az 5 csermelyből támadó és sajátos hálózatú, a Fehér- és Fekete-Körös közt összeköttetést eszközlő Tőz a síkság első jelentékenyebb vize...Ez nem kapott, hanem adott vizel a Körösnek, még pedig a Szarlossal, ismét ez a Dalom érrel egyesüllen. Ugyané hálózatba tartozik a Takatér, Kerülősi és Ágyai csermely. Egyéb apró éren kívül novozolesb még, a Barakonyi-patakkal bővülő Leveles, mely nem annyira vízmennyiség/', mint inkább helyzeti

1 által okozott gondokat a szabályozási vezető mérnököknek. Kisebbek: Gyarmat-fok, Keszi-fok, Hajóút, Sobesfok, Korhány, Kölgyes, Begyes-ér stb... A Körös eddig, több kárt leli, mini amennyi hasznot hajtőit; a kártételnek a szabályozások előbb-utóbb elejéi fogják venni, de egyúttal tökéletes semlegességre is kényszerítik o folyói, hacsak nem módosulnak a környéki gazdasági és ipari